Bolívia Dél-Amerika legmagasabb és legelszigeteltebb országa.

Bolívia 2009-ben változtatta meg hivatalos nevét "Bolíviai Köztársaság"-ról "Bolíviai Többnemzetiségű Állam"-ra.

Bolíviát a spanyol uralom alatt Felső-Peru néven emlegették.

A spanyol az ország lakosságának több mint 40%-ának anyanyelve. Ugyanakkor a quechua és az aymara is Bolívia hivatalos nyelvei közé tartoznak. Az őslakosok a lakosság mintegy kétharmadát teszik ki.

Evo Morales volt az első, aki az őslakos többséghez tartozott, és akit Bolívia elnökévé választottak. A 2005 decemberében történt megválasztása után 2019. november 10-ig maradt a hatalomban.

Bolíviában minden 18 és 22 év közötti férfi számára kötelező a katonai szolgálat.

Bolíviában található a világ egyik legnagyobb, 24 hektáron elterülő pillangórezervátuma. Santa Cruz belvárosától 20 percre. Bolíviában található az északi Yungas út, amelyet sorsútnak vagy halálútnak is neveznek. Hossza 56 kilométer, és egy becslés szerint évente 200-300 ember hal meg a mélybe zuhanva. Az út ugyanakkor az adrenalinfüggő kerékpárosok egyik kedvelt célpontja.

Bolíviában található a világ legnagyobb sós síksága (Salar de Uyuni), amely 10 582 négyzetkilométernyi területen, 3656 méterrel a tengerszint felett terül el. Ez majdnem százszor nagyobb, mint a híres Bonneville Salt Flats az USA-beli Utah államban. Itt található a világ lítiumkészletének 50-70%-a. Megjegyzendő, hogy a műholdak magasságmérőit a sósivatagra kalibrálják a nagy terület, és a kivételes síkság miatt.

A Madidi Nemzeti Park 18 958 négyzetkilométeres területével a világ egyik legnagyobb védett területe. A kutatók eddig 8500 fajt dokumentáltak, de becslések szerint ez akár 11 000 is lehet.

A Bolíviában található Tiwanaku Dél-Amerika legérdekesebb régészeti lelőhelyeinek egyike.

Bolíviában található a Titicaca-tó is, amely a világ legmagasabban fekvő, hajózható tava 3810 m méterrel a tengerszint felett. Felülete 8300 négyzetkilométer. Bolívia és Peru osztozik rajta. A bolíviai San Pedro börtön egy különleges turisztikai látványosság. A világ más börtöneivel ellentétben fogvatartottak itt a családjukkal élhetnek, dolgozhatnak.

A bolíviai szálloda, a Hotel Luna Salad teljes egészében sótömbökből épült, beleértve a belső teret és a bútorokat is.

Aki érdeklődik a dinoszauruszok iránt, annak érdemes tudnia, hogy Bolíviában legalább 8 különböző dinoszauruszfaj 5055 lábnyoma található a Cal Orko nevű, 1,5 km hosszú és kb. 80 méter magas, impozáns mészkősziklán. A nyomok 68 millió évesek.

A bolíviai Amazonasban élő delfinek (Bolivian Bufeo) rózsaszínűek. A tengerimalac Bolíviában csemege. Általában egészben tálalják.

A láma, az Altiplano legnagyobb állata, az Andok vidéki közösségeiben hús, gyapjú, bőr, faggyú és tüzelőanyag (szárított trágya) formájában is haszonállat.

Bolívia nevét Simón Bolívarról kapta.

Bolívia 1825. augusztus 6-án vált függetlenné (Spanyolországtól).

Becslések szerint nyolcmillió indián halt meg a Cerro Rico (Gazdag-hegy) bányáiban. A bánya legmagasabb pontja 4782 méteres magasságban fekszik.

A rabszolgaságot 1831-ben eltörölték Bolíviában.

Érdekesség, hogy Bolíviában 37 elismert nyelv van (spanyol és 36 őslakos nyelv).

Bolíviában található a világ legmagasabb közigazgatási fekvésű fővárosa, La Paz. 1,816 millió lakosa van. Bolívia hivatalos fővárosa azonban Sucre. Így egyike azon kevés országoknak a világon, ahol egynél több főváros van. Bolíviában az utaknak csak mintegy 11%-a aszfaltozott.

Bolívia második legnagyobb tava, a Poopo-tó az éghajlatváltozás miatt kiszáradt. Bolívia hegyes nyugati régiója a világ egyik legmagasabban fekvő lakott területe.

Bolívia adja a világszerte termelt brazil dió 70%-át. Egy forrás szerint évente közel 25 millió tonnát exportálnak, főként Brazíliába, az Egyesült Államokba és Európába.

Bolívia a világ 95. legnagyobb exportgazdasága (2017-es becslés). A földgáz, az ezüst, a cink, az ólom, az ón, az arany, a quinoa, a szójabab és a szójatermékek Bolívia legfontosabb exportcikkei közé tartoznak. Dél-Amerikában Bolívia rendelkezik a második legnagyobb földgázkészlettel. A Világbank jelentése szerint 2019-ben közel 1 239 000 turista látogatott Bolíviába.

Bolíviában a munkaerő csaknem fele a mezőgazdaságban dolgozik.

Az iskoláztatás ingyenes és kötelező az 5 és 18 év közötti gyermekek számára.

Bolíviában 36 őslakos népcsoport él (az ország lakosságának 62-70 százalékát teszik ki). Mindegyiknek megvannak a maga szokásai és nyelvei. A kedvesség, a szelídség és a másik jólétével való törődés a barátság kulcsa Bolíviában.

Bolíviában a családok szoros kötelékben élnek. A család jelentős szerepet játszik a társadalmi életben. Túlnyomórészt a férfiak a kenyérkeresők, míg a nők a házkörüli munkákról gondoskodnak.

A bolíviaiak szívesen látogatják egymást. Mind a megbeszélt, mind az előre be nem jelentett látogatások gyakoriak.

A bolíviai étrend olyan általános alapélelmiszerekből áll, mint a rizs, burgonya, tejtermékek, levesek és gyümölcsök. Bolíviában több százféle burgonyafajtát termesztenek.

Bolíviában az asztalokon a csirke a leggyakoribb húsféle.

A bolíviaiak gyakran kokacserjét rágcsálnak, hogy leküzdjék a tengerszint feletti magasság kellemetlen hatásait.