Az inka időkben körülbelül 25 000 ember gyűlt össze Cuscóban, hogy megünnepelje az Inti Raymi fesztivált. A Sapa inkák, az Inka Birodalom nemesei, papjai és főnökei összegyűltek Haukaypatában, hogy tanúi legyenek a közeli templomokból és szentélyekből hozott, szövetbe csomagolt ősi múmiák kavalkádjának. Az ünnepségek során akár 20000 lámát is feláldoztak, és a Haukaypata szent vérrel és bőséges chichával - inka sörrel - telt meg. Az ünnepségek hajnaltól alkonyatig tartottak. Különleges táncokat tartottak, és nagy mennyiségben aratták le és égették el a kokaleveleket. Az Inti Raymi volt az év legnagyobb inka fesztiválja, és mindenki, aki részt vett rajta, megrészegült a spirituális közösségtől.

Az Inti Raymi-t a spanyolok a hódítás első éveiben betiltották, arra hivatkozva, hogy ez egy pogány szertartás, és nem felel meg a katolikus vallásnak. A kisebb szertartásokat azonban következmények nélkül megtartották. Később, a gyarmatosítás idején, 1572-ben Francisco de Toledo alkirály hivatalosan is betiltotta az ünnepséget, sok más inka hagyománnyal együtt; mint például a hagyományos inka ruházat felöltése. Ezeket a döntéseket egy sor inka lázadás után hozták. Ilyen volt az utolsó inka uralkodó, I. Tupac Amaru felkelése is, akit családjával és tanácsadóival együtt kivégeztek.

Garcilazo de la Vega szerint az Inti Raymi a Tawantinsuyo vagy Inka Birodalom egyik legfontosabb ünnepe volt. Az ünnepségek kilenc egymást követő napon át tartottak, és Cusco városának főterén, az akkori Haukaypata nevű téren zajlottak. Az ünnepségek kezdete előtt három nappal a résztvevőknek egy tisztulási időszakon kellett átesniük, amelynek során böjtölniük kellett, és csak fehér kukoricát és egy chucam nevű gyógynövényt ehettek.

A szertartás résztvevői az inka Sapa, a nemesség és az inka hadsereg voltak. A főnapon, június 24-én a Sapa inka felment a színpadra a zarándokok elé, és az Inti tiszteletére chicha de jora-t, egy kukoricából készült italt ivott. A Nap templomában, vagyis Qoricanchában egy pap lángot gyújtott. Mindezen rituálékat táncok, kagylók és hangszerek hangjai kísérték. A férfiak és nők sárgára festették az arcukat, és szarvasfejeket hordtak, amelyek agancsát hangszerként használták. Juan Betanzos krónikás szerint tíz év alatti gyermekeket hoztak és áldoztak fel.
 

Az Inti Raymi modern újjáteremtése őrzi fenséges dicsőségét, természetesen áldozatok bemutatása és az ősi múmiák felvonulása nélkül. Az ünnepségek reggel kezdődnek az inka Nap templom, Qorikancha előtti nagy nyitott udvaron. Az Inka Birodalom négy suyos (Qollasuyu, Kuntisuyu, Antisuyu és Chinchaysuyu) képviselőinek megérkezésével a Sapa-i inka a napisten - Inti - dicséretének megidézésével nyitja meg az ünnepséget. Qorikanchából a királyi kíséret folytatja rövid útját a cuscói Plaza de Armas térre. A szent kokalevél szertartásos felavatását megtartják azért, hogy megjósolják az Inka Birodalom sorsát a következő évre. Az ünnepi sorozat utolsó részére a közeli Sacsayhuman ősi inka régészeti lelőhelyen kerül sor. Helyi nézők sokasága nézi a környező dombokon a szertartást, melyre ülő helyek is válthatók.