Virtuóz művész, korának öntörvényű géniusza volt, akiért ma is odavan a hallgatóság. 250 éve született Ludwig van Beethoven.

1770. december 16-án, a németországi Bonnban született Ludwig van Beethoven, minden idők egyik legnagyobb és legelismertebb zeneszerzője. Nevéhez több tucat örökbecsű zongoramű, vonósnégyes, concerto, kilenc csodálatos szimfónia és egy opera fűződik. Napjaink egyik leghallgatottabb klasszikus zeneszerzője, a Spotify-on a második komolyzenei kedvenc Bach után. Élete 56 évében Magyarországon is többször tett látogatást.

Ludwig van Beethoven a németországi Bonnban látta meg a napvilágot 1770. december 16-án, Johann van Beethoven és Maria Magdalena Keverich hét gyermekéből a másodikként. A dátumról az egy nappal később keltezett hivatalos keresztelőlevél, Beethoven születésének egyetlen írásos dokumentuma tanúskodik. „Herceg sok lehet, de Beethoven csak egy van!" – mondta egyszer maga a mester egyik mecénásának és rajongójának, az osztrák Karl von Lichnowsky-nak. Ehhez nem is fért kétség, ám egy kis érdekesség, hogy Ludwig van Beethovenből valójában három is volt a családban: a zeneszerzőn kívül apai nagyapja és korán elhunyt idősebb testvére is ezt a nevet viselte.

A zenei véna már a felmenőkben is megmutatkozott: a Flandriából származó karmester nagyapa és a bonni választófejedelem udvarában éneklő tenorista édesapa fájától nem esett messze az alma. Felnőtt korában Beethoven meggyőződése volt, hogy két évvel később született a hivatalosnak mondottnál, melyben közrejátszhatott az is, hogy az apa, aki sokak szerint Mozarthoz hasonló csodagyereket akart nevelni fiából, gyermeke korát fiatalabbnak vallotta. Ezt igazolja alátámasztani az is, hogy Beethoven első hivatalos fellépése 1778-ban volt és a plakáton hatévesként volt feltüntetve az ifjú művész. Beethoven tehetsége, ahogyan az első koncertje korai dátuma is mutatja, hamar megmutatkozott: 12 évesen már szonátákat, 15 évesen zongoranégyest írt.

A híres Beethoven-Hausnak Bonn belvárosában az a Bongasse 20 alatti bájos barokk homlokzatú épület ad otthont, melynek apró manzártszobájában jött világra egykor, s élt később családjával a földszint egyik lakásában a zeneszerző. A múzeum állandó kiállításán relikviák, dokumentumok, kéziratok, festmények, bútorok, plakátok, használati tárgyak mesélnek Beethoven életéről és munkásságáról, egy külön épületben a bécsi évek emlékeiről. A múzeumban izgalmas témájú időszakos kiállítások is megtekinthetők. A házhoz tartozó kert különlegessége a Beethoven mellszobrok gyűjteménye. A szomszédos házak sem hagyják látnivalók nélkül a Beethoven-rajongókat, melyekben digitalizált dokumentumok, kutatóközpont, könyvtár, sőt, kamarazenei csarnok is található. A Beethoven-év alkalmából virtuális túrák láthatók és különleges történetek olvashatók a Beethoven-ház weboldalán. A programnaptárban 2021. nyaráig ütemezett koncertek és előadások láthatók.

Bár 17 évesen felkerekedett, hogy Mozarttal találkozzon és tanuljon tőle, Beethoven és az akkor már híres, idősebb pályatárs útjai szerencsétlen véletlenek egybeesése miatt mégsem keresztezték egymást. A sors mégis úgy hozta, hogy Beethoven huszonkét évesen Bécsbe költözött és mintegy 35 évet élt ott. Egyik mestere épp Mozart riválisa, Antonio Salieri lett, kitől nyolc évig tanult. Bécs és környéke Beethoven életének és munkásságának kedvelt színtere lett, élete kétharmadát töltötte itt. Ez alatt az idő alatt a fennmaradt dokumentációk szerint több mint 60 különböző helyen élt a városban. Ma számos Beethovenhez köthető helyszín magántulajdonban van és csak emléktábla jelzi fontosságát, ám szerencsére vannak hivatalos, a publikum számára nyitva tartó látogatóhelyek is. Ilyen a Pasqualati ház  a Mölker Bastei 8 alatt, ahol Beethoven nyolc évig élt és többek között a Fidelión, valamint a Für Elise-n is dolgozott.

A zeneszerző a XIX. kerületi, heiligenstadti, a Probusgasse 6 alatt található lakása 2017-ben, az impozáns Beethoven Museum-ként nyílt meg a látogatók előtt; közel 300 m2-en és 14 termen át mutatja be Beethoven életének ide köthető emlékeit, valamint hangerősítőket, hallóeszközöket is. Heiligenstadtba, az akkor még független Bécs melletti borász- és fürdővárosba egészségügyi problémái és hallásvesztése miatt költözött a zeneszerző 1802-ben. Itt, e lakásban írta meg híres testamentumát is csupán 32 évesen, mely Karlnak és Johannak, két felnőttkort megélt testvérének címzett végrendelete volt betegsége feletti elkeseredésében.

Beethovennél huszonötéves korától jelentkeztek a siketség jelei, s hamar kiderült, hogy a folyamat visszafordíthatatlan. Belső hallása segítette abban, hogy haláláig komponáljon és felejthetetlen művekkel ajándékozza meg az utókort. Utolsó befejezett és egyben leghíresebb szimfóniáját, a 9. szimfóniát már teljes süketségben komponálta. A kiemelkedő kulturális értékű, megfoghatatlan varázsú alkotás a UNESCO A világ emlékezete programjának része, Örömóda prelűdjének egyik részlete pedig az Európai Unió himnusza.

Beethoven soha nem nősült meg, bár romantikus lélek volt, szerelmi életét rejtély övezte. Állítólag titkos szerelem fűzte Brunszvik Jozefinhez, a martonvásári Brunszvik grófkisasszonyok egyikéhez, akikkel Bécsben ismerkedett meg, s ezt követően édesanyjuk invitálására tette többször tiszteletét martonvásári birtokukon a Brunszvik-kastélyban, hogy a lányokat zongorázni tanítsa. Feltételezhetően az ifjabb leányhoz, Jozefinhez írta a „Hallhatatlan kedveshez” szóló szerelmesleveleit. A martonvásári Brunszvik-kastélyban lévő Beethoven Emlékmúzeum nem csak a rajongóknak kötelező látnivaló. Beethoven Martonvásáron került barátságba a grófkisasszonyok testvérbátyjával, Brunszvik Ferenccel is, akinek invitálására élete egyetlen koncertjét adta Budán 1800. május 7-én. A helyszín az egykori Várszínház, a jeles apropó pedig József nádor és felesége, Alexandra Pavlovna hercegnő látogatása volt. Az épületen emléktábla tanúskodik a felejthetetlen fellépésről.

„A zene magasabb rendű minden tudománynál és filozófiánál.” Ludwig van Beethoven