Bár Georgiát kaukázusi országnak tartjuk, az igazi Kaukázus azonban csak egy csekély részét foglalja el. Georgia déli országrészén ott a szerényebb méretű Kis-Kaukázus, de az igazi attrakció az állam északi határán húzódó Nagy-Kaukázus.

A Kaukázus nyugati vonulatában, az Arabika-hegy mélyén található a világ legmélyebb ismert barlangja, a Voronya (más néven Krubera). 2197 méteres mélységével a „barlangok Everestjének” is nevezik, hiszen az Eiffel-torony akár hat és félszer is beleférne a rekordmélységű sziklaüregbe, melyet 1960-ban fedeztek fel. A masszív kihívásokat jelentő barlang egyre népszerűbb expedíciós célpont, az extrém sportolók, sziklamászók, felfedezők, kutatók körében.

Barangolhatunk a Kaukázus fenséges hegyláncainak árnyékában, s ha az időjárás kegyes hozzánk, akkor megpillanthatjuk Georgia legmagasabb csúcsát, az 5047 méter magas Kazbegi-hegyet. Ha szép az idő, és jó erőben vagyunk, feltúrázhatunk a Gergeti Szentháromság templomhoz, mely 2170 méter magasan fekszik, így 500 méter szintkülönbséget kell legyőzni. Aki nem szeretne gyalogolni, bérelhet a felfelé vezető útra terepjárót.

Kirándulásra indulhatunk a Mestiától 45 km-re fekvő Ushguliba, Európa legmagasabban fekvő folyamatosan lakott településébe. A falu 2200 m-en található és szintén a Világörökség része. Noha távolságban nincsen messze Mestiától a mindössze 800 lelket számláló falu, órákba telik, míg a kisbusz felér a településre. Azonban megéri a fáradságot, Ushguli ugyanis Georgia legmagasabb hegyének lábánál, Samsaranál fekszik. Télen nem is lehet megközelíteni a falut, az év 6 hónapjában vastag hóréteg fedi.

A Kaukázus ormai mellett az ország másik különlegessége történelmének sokszínűsége és gazdagsága. Georgia a világ azon nagyon kevés országainak egyike, amelynek önálló vallása, saját nyelve és - igazán különleges és szép- ábécéje is van hosszú évszázadok óta. A kereszténység korai államvallássá tétele párosulva a nyelvi elszigeteltséggel egészen különleges hellyé tette az országot.

Georgia sajátos, bárkit elvarázsolni tudó légköre szinte mindenütt jelen van az országban, de mindenképpen szót érdemel a megszámlálhatatlan kulturális, történelmi látnivaló is, melyek felfedezésére egy kiadós utazás keretében érdemes akár egy hetet is rászánni. A grúz városok önmagukban is elbűvölő ékszerdobozok, mindegyiknek megvan ugyanakkor a maga külön karaktere.

A magyar utazó a legegyszerűbben a Wizzair közvetlen járatával, Kutaisin landolva érkezhet Georgiába, innen indulva járható be talán a legkényelmesebben az ország. A 12. századi nemzeti hős, az országegyesítő király, Építő Dávid innen irányította a középkori államot, majd évszázadokkal később Kutaisibe telepítették a parlamentet és kormányzati szerveket, mintegy az ország második fővárosává téve azt. A napi történelem emlékeinél persze érdekesebbek a régmúlt relikviái. A 11. században épült Bagrati székesegyház ma ismét eredeti pompában ejti ámulatba a látogatót, a felújítás után a régi idők fennköltségét árasztja magából. A közeli Gelati-kolostorkomplexum Dávid király óta az ország vallási és szellemi központja.

A grúz lakosság meghatározó része vidéken él, a főváros, Tbiliszi azonban kihagyhatatlan úti cél.

A főváros és környéke már az i.e. 4. évezredtől lakott, a legelső írásos említés az i. sz. 4. századból származik. Jelenlegi arcát mutatva harmóniában fér el egymás mellett az ősi és a modern városrész, kicsit európai, mégis kicsit keleties, ahol szépen felújított sétálóutcák és éttermek csábítják a látogatókat. A kellemes fekvésű, hegyekkel körülvett folyóparti fővárost a Mtkvari folyó szeli ketté. Egy szakaszát ősi kőfal szegélyezi, a folyón hidak ívelnek át, a kis dombon vár magasodik, mindez hihetetlenül emlékeztet a magyar fővárosra. Az óvárosban sétálgatva magukkal ragadnak a szűk utcácskák, a sokszínű építészeti stílusban épült házak, a régi erkélyek és az, hogy állandóan egy-egy öreg templomba botlik az ember. Az Abanotubani kénfürdő a város két legősibb temploma közé épült, és nem túlzás azt állítani, hogy ez Tbiliszi egyik legkülönlegesebb helye, ahonnan varázslatos kilátás nyílik a 4. században épült Narikala-erődre. A több ezer éves építmények mellett ott vannak az ultramodern épületek is, mint például a Mtkvari folyón átívelő üvegből és fémből készült Béke híd, ami Tbiliszi óvárosát köti össze a modern negyeddel. A híd éjszaka is csodás látványt nyújt, a díszkivilágítása már messziről vonzza a tekintetet és a turistákat. A Grúz Nemzeti Múzeum kincstára Tbilisziben a világ bármely hasonló intézményével felveszi a versenyt.

Az elszórt székesegyházak és parányi kolostorok felkeresése, a zötykölődés a falusi mellékutakon a georgiai kaland legjobb része. Valószínűleg azért, mert ilyen a világon tényleg sehol máshol nincs.

Az országban található a nem mindennapi Vardzia-barlangváros, ahol akár több tízezer ember is el tudott rejtőzni a sziklába vájt klastromban a mongol megszállás idején. Ma szerzetesek lakják e vidéket. A grúz kereszténység emlékei lebilincselőek, szemmel láthatóan és kitapinthatóan nem idegenforgalmi látványosságok, hanem élő kegyhelyek.
 

Nagyon közel van Tbiliszihez, így könnyen megközelíthető a Szvetiszhvoveli katedrális, a 11. század elején emelt hatalmas, szellős és elegáns templom Mcheta városkában. A több mint 3000 éve alapított város a Mtkvari és az Aragvi folyók találkozásánál fekszik, rendkívül gazdag történelmi múltra tekint vissza, Georgia talán legszentebb helye. A település csaknem ezer évig fővárosnak számított. Ma jelentéktelen falu lenne, ha nem volnának itt a régi templomok és kolostorok. Az UNESCO Világörökség listáján is szereplő város legfőbb értéke tehát a georgiai pravoszláv vallás bölcsőjének szerepe. Bár a király a 6. században áthelyezte a fővárost a mai Tbiliszi területére, Mcheta továbbra is a koronázások helyszíne volt, és az uralkodó is fenntartott magának a városban egy palotát. A Grúz Ortodox Egyháznak a mai napig ez a település a központja. A legkorábbi egyházi építészeti emlékek is itt találhatók, melyek építéséhez több mítosz is fűződik.

Az egykoron a város közelében húzódó ősi Selyemúton aranyat, selymet, drágakövet és fűszereket, bort szállítottak.

A grúzoké a történelem legősibb bora, melyre rettenetesen büszkék. A régészek szorgosan kutatják a földben rejlő múltat a délkelet-georgiai Imiri mellett. Több ezer éves borkultúrájukkal szinte bizonyosan a grúzok készítettek a világon először bort: maga a latin vino szó is a grúz ghvino-ból ered. Míg a világ többi részén fahordókban érik a szőlő, addig a grúzok hatalmas agyagtárolókban készítik a bort, méghozzá földbe vájt lyukakban, ez adja a grúz borok különös ízvilágát. A leszüretelt szőlőt egy nagy teknőben megtapossák, majd a kipréselt levet a szőlő héjával együtt úgy, beleöntik ezekbe az óriási agyag demizsonokba. Két héten keresztül négyóránként megkavarják, ezután befedik és hónapokra állni hagyják. Ezt a technológiát kvevrinek nevezik és az UNESCO általi immateriális kulturális hagyományok között nyilvántartott eljárás. A fehérborok is itatják magukat, ám vörösbort vétek nem kóstolni Georgiában. A jó nedű mellé pedig jó étel dukál. A grúzok nem ebédelnek meg vacsoráznak: ők lakomáznak. Az étkezés nemzeti „hitvallása”, hogy az asztalnak roskadásig kell lennie étellel. Egy-egy étkezés alkalmával három-négy fordulóban úgy telepakolják az asztalt harminc-negyven tál ennivalóval, hogy alig marad hely a boroskancsónak. Felülmúlhatatlanok a friss grúz zöldségek és fűszerek, a különböző tészta ételek, sajtok, saslikok. Néhány tipikus grúz étel: harcso (grúz leves), hinkali (húsos tészta), hacsapuri (lángos-féle), kazinaki (mézes, magvas édesség).

A hagyományok megőrzése érezhető népzenei tradícióikban is. Vérbő, lendületes és sodró a grúz népzene és néptánc. A grúz férfikórus szintén az UNESCO immateriális örökségének része: a grúz férfiak legendásan szépen énekelnek. Olyannyira, hogy 1976-ban a NASA az emberiség zenei képességeinek dokumentálásaként grúz népdalt küldött a világűrbe.

Ha érdekli a történelem, Gori meglátogatása nélkül ne térjen haza, a város ugyanis Sztálin szülőhelye volt, ma pedig híres múzeuma révén enged betekintést életébe: látható a diktátor szülőháza, illetve többek között a diktátor személyes kényelmét szolgáló luxusvonata is.
Georgia elképesztő hely, s az országnak mindene adott, hogy Európa új turistaparadicsoma legyen.