Róma alapításának legendája szerint Romulus a Palatinus-dombon, Remus pedig a stratégiailag jobb elhelyezkedésű Aventinus-dombon akarta felépíteni az új várost. Végül az istenek és jósok sugallata alapján a Palatinus-domb – és Romulus – került ki a versenyből győztesen. Az Aventinus-domb azonban az egyik legszebb kilátást, gyönyörű templomokat és a békés, felújított Narancsligetet (Giardino degli Aranci – hivatalos nevén parco Savello) tartogatja a kíváncsi szemeknek, ahol jól esik egy kicsit sétálgatni és gyönyörködni a Vatikánra és a Szent Péter bazilikára nyíló panorámában. A Máltai lovagok terén (Piazza dei Cavalieri di Malta) lévő Villa del Priorato di Malta főkapuja különlegessége a kulcslyuk, melyen átkukucskálva a zöldellő kert végén a Szent Péter bazilika kupolája sejlik fel. Nem tudni, a különleges panoráma direkt látható-e, vagy szerencsés véletlen, mindenesetre kétségtelen, hogy ez a kulcslyuk a világ legszebb látnivalóját kínálja.
Hol? Metrómegálló: Roma, Circo Massimo (B). Buszok: 81, 160, 628 (a via della Grecán), 23, 30, 44, 280, 130, 170, 716, 781 (a lungotevere Aventinón).

Kicsit délebbre, a Tevere partján, Róma Testaccio városrészében található az egyik legkülönlegesebb hangulatú múzeum, melynek a város első köztulajdonú erőműve, az 1912-ben felavatott és 1990-ben Francesco Stefanori tervei alapján felújított Centrale Montemartini ad otthont. Méltóságteljes, hófehér márvány antik szobrok csodálhatók meg itt az ipari díszletek között, csillogó gépek társaságában. A századelő vásárcsarnokainak stílusában megépített épület, a nehéz gépek és klasszikus művészet találkozása kölcsönzi a múzeum páratlan atmoszféráját. Eredetileg egy időszakos kiállításra hozták ide a szobrok gyűjteményét, azonban a páratlan sikernek köszönhetően állandósították a szokatlan kiállítást. 2016. novembere óta IX. Piusz pápa fenséges, restaurált kápolnavonata is megtekinthető a múzeumban, egészen 2020 végéig. Ha már itt járunk, érdemes megnézni a Protestáns temetőt (Cimitero Acattolico) is a Szerb Antal Utas és holdvilágából ismerős Cestius piramisa mellett, a Via Caio Cestio 7. alatt, ahol John Keats és Percy Bysshe Shelley is nyugszik.
Hol? Metrómegálló: Roma, Piramide (B), ahonnan az Ostiense megállótól rövid buszútra van a múzeum, a Via Ostiense 106. alatt.

Rómában mintegy ezer templom található, vannak köztük hatalmasak és aprócskák, puritánabbak és díszesebbek. Azokban, melyeket elkerül a turisták hömpölygő tömege, érdemes átadni magunkat a tömjén illatú, magasztos csendnek, és gyönyörködni szépségükben. Mint például a Róma egy nyugodt részén, a Colosseum és a San Giovanni in Laterano között található Santi Quattro Coronati bazilikában. Márvány intarziás padlója és csodálatosan festett, hatalmas szentélye mellett az igazi különlegesség a hozzá tartozó erőd-szerű kolostor, ahol Ágoston-rendi nővérek szolgálnak. Udvarának kútja az ősi, római időkből származik, XIII. századi gótikus termének mennyezetét és oldalfalait 350 négyzetméternyi csodálatos freskó, köztük magyarországi Szent Erzsébet képe is borítja.
Hol? Roma, Via dei Santi Quattro, 20, a Colosseumtól kb.10 perces séta a via Santi Quattrón. Buszok: 85, 87, 117, 571, 810, 850, villamos: 3.

Kicsit északabbra, a Via di San Giovanni di Laterano túloldalán a piazza Venezia, a Colosseum és a Santa Maria Maggiore bazilika közé ékelődött Monti városrészben találjuk magunkat. Hasonlítják Kelet-Londonhoz és a párizsi Belleville-hez is a város eme izgalmas és eredeti szegletét, mely a római időkben még nyomornegyed volt, de a 30’-as években művészek népesítették be. Napjainkban kreatív római fiatalok nyüzsgő „falva” mely pezsgése mellett őrzi hagyományos jellegét. Kevésbé turistás, mint a Piazza Navona és a Campo dei Fiori, de van olyan izgalmas, mint a Trastevere: ez a bohém negyed okkerre meszelt házaival, aranyos kis piazzáival és macskaköves utcáival megérdemli, hogy fejest ugorjunk forgatagába felfedezzük titkait, vagy csak üldögéljünk egyik kellemes kávézójában egy jó capuccino fölött. Kultúrbolondoknak érdemes betérni a XIX. századi, 10 éve felújított Palazzo delle Esposizioniba (Via Nazionale 194), ahol egész évben izgalmas kiállítások várnak. A Mercato Monti (Via Leonina 46) vintage hangulatú piacán egyedi készítésű ruhák, táskák, könyvek, művészeti cikkek között válogathatunk. A Fatamorganában (Piazza Degli Zingari 5) pedig Róma egyik legjobb fagylaltja kóstolható!

Róma egyik legrégebbi útja a történelmi Róma főútvonala volt, nevét II. Gyula, a reneszánsz korának legismertebb pápája után kapta és a XVI. század elején építették, hogy összekösse a Vatikánt a Ponte Sistóval. A város egyik legdivatosabb utcája volt, gazdagok és olyan prominens városlakók építtették itt lenyűgöző rezidenciáikat, mint Cellini, Raffaelo és Borromini. Az egykori várostervezés ékes példája ez a gyönyörű utca, mely 1 km hosszan, nyílegyenesen húzódik, és amely ma már csendben és méltóságteljesen fogadja álmélkodó látogatóit. Az utcát a Michelangelo-tervezte Arco dei Farnesi boltíve fogja át. A közelben a maszk kútjának (Fontana del Mascherone) kortalan arca néz ránk, az ősi maszk alatt római kori gránit kád fogja fel a csobogást. A XVI. századi Palazzo Farnese, Róma egyik legnagyobb palotája egy kapun bekukucskálva csodálható meg. Az utca túloldalán a szokatlan díszítésű, kőkoponyákkal ékesített Santa Maria dell' Orazione e Morte (az ima és halál Szűz Máriájának) temploma áll. A Via Giulia 1-es száma alatt a barokk Palazzo Falconieri emelkedik, melyet Borromini épített át mai formájára. A híres épület a Római Magyar Akadémiának ad otthont. Érdemes végigsétálni az egész Via Giulián, és hagyni, hogy a látnivalók visszarepítsenek az évszázadokban. Hol? Az utca a Tevere parti Regola városrészben van, párhuzamos a Lungotevere Tebaldi úttal, a Ponte Mazzini és a Ponte Sisto hidak közé esik.

Nincs más hátra, mint elutazni az isteni Rómába, bejárni titkos zugait, s egy pár napra belekóstolni a stílusos rómaiak "dolce vitá"-jába!