Világhírű porcelán művészet

A kerámiaipar legnemesebb anyagának is emlegetett porcelán egyik fő jellegzetessége, hogy kiégetéséhez 1200-1400 Celsius fokos tűz szükséges, ekkor nyeri el végleges szilárdságát és formáját. A porcelánt a világon először Kínában találták fel és már a 14. században nagy jelentőségű művészeti ággá nőtte ki magát. Az első kínai porcelánok a keresztes lovagok révén jutottak el Európába, ahol rendkívüli szépségük és különlegességük által azonnal luxuscikknek számítottak.

Magyarországon viszonylag későn, csak a 19. században kezdődött meg a porcelángyártás, mely azonban rövid időn belül világhírűvé vált. Napjainkban a Herendi, Hollóházi és Zsolnai porcelánok is a hungarikumok között szerepelnek és a kiváló minőség és elegancia szimbólumaivá váltak az évszázadok során. Amennyiben kedvet kaptunk megcsodálni hazánk szebbnél-szebb porcelánjait és megtudni milyen behatások formálták és alakították ki az általuk használt motívumokat, anyagokat és formavilágot, akkor érdemes a világhírű manufaktúráink kulisszái mögé betekinteni.

Herendi Porcelán

A legjelentősebb magyar porcelángyárat a Herendit 1826-ban alapították, mely napjainkban a Porcelanium Látógatóközpontnak ad otthont. Megalapítása után rövid időn belül sikeressé vált a manufaktúra, melynek első jele abban mutatkozott meg, hogy elnyerték a császári és királyi udvari szállító rangot. Hamarosan a magyar arisztokrácia körében is népszerűek lettek a herendi porcelánok, ennek nyomán számtalan olyan régi motívum maradt fent napjainkban is, melyek máskülönben feledésbe merültek volna. A látogatóközpontban található Minimanufaktúrában a porcelánkészítés rejtelmeibe kaphatunk betekintést, s egy rövid időre akár mi magunk is porcelánkészítő mesterekké válhatunk. A műhelyek teret adnak az alkotás örömének a nyers porcelánmassza megformálástól az aprólékos díszítésig. Amennyiben pedig a manufaktúra fejlődéstörténetét és történelmét szeretnénk jobban megismerni térjünk be a Porcelánművészeti Múzeum időszakos és gyűjteményes kiállításaira is.

Hollóházi Porcelán

Az 1777 óta működő Hollóházi Porcelángyár festői környezetben terül el, az egykori Károlyi grófok birtoka csodás környezetet biztosít neki. Kézzel készített edényeik jellegzetes motívumai a rózsa, a mezei virágok és a tarka csokrok, formavilágát a paraszt fazekasok munkái ihlették. A gyár virágkorát Istványi Ferenc nevéhez kötik, amikor számos technikai újítást vezettek be és felfelé ívelt a művészi színvonal. Ehhez az időszakhoz köthető az is, hogy 1931-től kezdődően a gyár termékeit elkezdték védjeggyel ellátni. A 70-es években olyan kiváló művészekkel dolgoztak együtt, mint Victor Vasarely vagy Szász Endre, akik a hollóházi porcelán új stílusát teremtették meg. A hollóházi porcelán napjainkban a világ minden pontján elismert és keresett, a manufaktúra remekművei megtalálhatóak például a Vatikán gyűjteményében, id. George Bush étkezőhelységében, valamint több Forma 1-es bajnok vitrinjében is, akik Hollóházán készült trófeát emelhettek magasba 1986 és 1995 között a Hungaroringen.

Zsolnay Porcelán

A pécsi Zsolnay Porcelángyár népszerűségét elsősorban saját fejlesztésű, jellegzetes eozinos mázának köszönheti, mellyel építészeti kerámiáit, dísztárgyait és porcelánkészleteit díszítik. A gyárat alapító Zsolnay család minden tagja részt vett a manufaktúra fejlesztésében és felvirágoztatásában, olyannyira, hogy a gyár területén felépített egykori lakóházaik ma a Zsolnay Kulturális Negyed részét képezik és izgalmas kiállításoknak adnak otthont. Különleges porcelánjaiknak köszönhetően számos olyan ikonikus építészeti alkotás díszítőelemeit adták, mint az Országház, a Mátyás-templom, az Iparművészeti Múzeum, a Fővárosi Állat-és Növénykert Elefántháza és a Magyar Állami Földtani Intézet. A gyár magas művészi színvonala a kor olyan neves tudósait vonzotta magához, mint Rippl-Rónai József, Martyn Ferenc, Victor Vasarely vagy Lechner Ödön.

Kapcsolódó inspirációk:

Kapcsolódó ajánlatok: