Remete-lak vagy betyárok tanyája?
Tihany minden kétséget kizáróan a Balaton egyik ékköve. Kevesen tudják azonban azt, hogy a kéttornyú apátságon kívül más különleges épített értékeket is találunk a félszigeten. Az egyik ilyen közülük a „Barátlakások” néven ismert mesterséges barlang telep.Fotó: Wikipedia, Allexkoch / CC BY-SA
A Tihanyi-félsziget keleti oldalán, kellemes túrával megközelíthető helyen fekszenek a az úgynevezett Barátlakások vagy ahogy egyik lelkes kutatójuk, Eszterhás István nevezte őket, a Remete-barlangok.
A hagyomány szerint a X-XI. században építették őket és innentől kezdve lakták is egészen a XIV. század közepéig. Az első lakói ortodox görög szerzetesek voltak, feltehetően I. András feleségének (Anasztázia hercenő), kíséretében érkeztek Tihanyba. A celláikat, a kápolnájukat, az ebédlőtermüket keleti típusú, laura-rendszer szerint vájták bele a sziklákba. A különös építményeket sokan vizsgálták, komoly irodalma van a kutatásoknak. 1913-ban, a jobb megközelíthetőség érdekében kényelmes gyalogosfeljárót építettek. 1942-ben Dornyay Béla ásatott, 1984-ben pedig régészeti és geológiai feltárást is végeztek. Ekkor több csontváz is előkerült.
Fotó: Wikipedia, Allexkoch / CC BY-SA
Napjainkban már csak három, épen maradt, látogatható üreg van. 1983-ban még hét, mesterséges vájatot sikerült Eszterhás Istvánnak feltárnia a Leánylakásokkal együtt. Az eredeti számuk mind a mai napig ismeretlen. Bél Mátyás 1737-ben tíz üreget vett számba. Az 1942-es ásatásakor kilenc cellát és nyolc kisebb fülkét találtak. Ezek sajnos mára megsemmisültek.
Az üregek pusztulása természetes folyamatok során következett be. Az 1300-as években volt az első nagyobb sziklaomlás, amely az itt zajló egyházi életnek is egyszeriben véget vetett. A kutatók egy 1810 körül született akvarell nyomán feltételezik, hogy ekkoriban is a folyamatos suvadás áldozatául esett néhány cella. 1952. április 24-én, éjjel aztán nagy robajjal ismét megroggyant a fal, aminek számos cella esett áldozatául.
Fotó: Wikipedia, Allexkoch / CC BY-SA
De sajnos az emberi vandalizmus sem kerülte el ezt a különleges építészeti értéket. Már 1856-ban arról cikkeztek, hogy a helyi lakosok elhordják az építmény előtt álló fal köveit, amiből mára gyakorlatilag semmi nem maradt.
A Barátlakások azonban, megkopott fényük ellenére máig érdemesek a figyelemre és a félsziget egyik apró csodájának számítanak.
Kapcsolódó inspirációk:
Etyek a gasztronómia igazi fellegvárává nőtte ki magát az elmúlt években, se szeri, se száma a páratlan gasztronómiai élményeket nyújtó pincészeteknek és vendéglátóhelyeknek.
Etyek a gasztronómia igazi fellegvárává nőtte ki magát az elmúlt években, se szeri, se száma a páratlan gasztronómiai élményeket nyújtó pincészeteknek és vendéglátóhelyeknek.
Magyarország egyik legimpozánsabb barokk kastélya Erzsébet királyné kedvelt pihenőhelye volt, ahol szenvedélyének, a lovaglásnak is hódolhatott.
Magyarország egyik legimpozánsabb barokk kastélya Erzsébet királyné kedvelt pihenőhelye volt, ahol szenvedélyének, a lovaglásnak is hódolhatott.
Csokorba gyűjtöttük a történelemmel átitatott táj legérdekesebb látnivalóit és hungaricumait, ahol érdemes elkalandoznunk elődeink lábnyomain.
Csokorba gyűjtöttük a történelemmel átitatott táj legérdekesebb látnivalóit és hungaricumait, ahol érdemes elkalandoznunk elődeink lábnyomain.
A magyar népviselet négy nagyobb táji típusát különböztethetjük meg egymástól: a dunántúlit, a felföldit, az alföldit és az erdélyit.
A magyar népviselet négy nagyobb táji típusát különböztethetjük meg egymástól: a dunántúlit, a felföldit, az alföldit és az erdélyit.
A magyar fűszerpaprika íze mellett hungarikum csoda-fűszerünk története is figyelemreméltó.
A magyar fűszerpaprika íze mellett hungarikum csoda-fűszerünk története is figyelemreméltó.
Hazánk változatos tájain barangolva számos olyan kalandparkra lelhetünk, ahova érdemes betérnünk, ha izgalmas és újszerű élményprogramra vágyunk.
Hazánk változatos tájain barangolva számos olyan kalandparkra lelhetünk, ahova érdemes betérnünk, ha izgalmas és újszerű élményprogramra vágyunk.