Apátságok nyomában

A szerzetesek világa mindig is misztikumnak számított a világi emberek számára, hiszen a zárt közösség tagjai szigorú rend szerint a világtól elvonultan éltek és nem is látogathatták őket. A szerzetesség egyik legősibb formája a remeteség, azaz a világtól való teljes elvonulás művészete. Az első szerzetesek a 10. században érkeztek hazánk területére és építették meg kolostoraikat. Az egyik legősibb szerzetesrend a bencés rend tagjai Géza fejedelem idejében, 996-ban telepedtek le Szent Márton hegyén, Pannonhalmán. A szerzetesek számára összeállított Regulát a mély hitre alapozott vallásosság, a szelídség és erő, az egyszerűség és komolyság, az imádság és a munka szeretete jellemzi. Közösségük elöljárója az apát, akit a szerzetesek választanak. Ő a szerzetescsalád feje, akinek a szerzetesek, mint Krisztus helyettesének mindenben engedelmeskednek. Napjainkban a Pannonhalmi Bencés Főapátság a „vezérhajója” a magyarországi bencés rendnek, a mindenki által ismert Tihanyi Apátság pedig Pannonhalma úgynevezett „függőházaként” működik. A Zirci Ciszterci Apátság szintén nagy múltú római katolikus szerzetesrend, gyakorlatilag a Szent Benedek rend egyik ágának tekinthető, azonban szervezeti felépítésükben és életvitelükben is jelentősen eltérnek attól. Hazánkban számos remeteség, kolostor és apátság maradt fent, cikkünkben összegyűjtöttünk a három legimpozánsabbat, ahol beleshetünk a szerzetesek titkos világába és részesei lehetünk egy rövid időre mindennapjaiknak.

Pannonhalmi Bencés Főapátság

Az egyik legimpozánsabb hazai apátságunk a magyar államisággal egyidős főmonostor. Magyarország kiemelkedő történelmi emlékhelyét ma is mintegy negyven főt számláló szerzetesközösség lakja, akik a Pannonhalmi Bencés Főapátság mozgatórugói. A tájképet messziről uralja és meghatározza ikonikus látványával a 13. században emelt monumentális bazilika és a hozzá tartozó oktatási épületek és kápolnák. A szakrális hely - az oktató-nevelő munka és pasztorális tevékenységtől függetlenül - hazánk egyik legpezsgőbb turisztikai központjává vált, mely elsősorban izgalmas és látványos programkínálatának köszönhető. Arborétumában több mint 1000-féle növény és 150 madárfaj él, gyógynövénykertjének egyik ünnepi időszaka, amikor lilába borul a táj és az illatos levendulák hullámzó szőnyegében gyönyörködhetünk. Az apátság saját levendula lepárló üzemmel rendelkezik, az itt előállított gyógynövény esszenciákat számos gasztronómiai fogásukba és termékükbe is belecsempészik. Érdemes megkóstolni a nagy odafigyeléssel és hozzáértéssel készített borokat, melyekhez a szőlőt saját ültetvényeiken termelik, a szabadtéri kóstolóteraszon megpihenhetünk és elmerülhetünk a helyi hagyományos és nemzetközi borok ízvilágában.

Tihanyi Bencés Apátság

A barokk építészet gyöngyszemének számító emblematikus épületet 1055-ben alapították. Az erről szóló oklevél a magyar nyelv legrégebbi írásos emlékének számít. A Balaton mindig is kiemelkedő szerepet játszott a monostor életében, erre utal legújabb állandó kiállításuk címe is: „Lélek a vizek felett.” Ennek gyökerei lassan ezer évre nyúlnak vissza, hiszen a szerzetesi imádságban újból és újból elhangzanak a szentírás kezdő szavai, mely szerint „Isten lelke lebegett a vizek felett”. Hazánk legnagyobb vízfelületét a szerzetesek nem csupán egy tónak tartják, hanem egy lélekkel rendelkező, különleges természeti csodának, mely áthatja a mindennapjaikat. Az itt élő bencés rend tagjai a környéken lelkipásztorkodnak, oktatnak és gazdálkodnak is.

Zirci Ciszteri Apátság

A Bakonyban található a Ciszterci rend magyarországi központja, melyet 1182-ban alapítottak. A barokk stílusú apátsági templom a megszokott díszes megjelenéstől eltérően csak néhol dekorált, melynek oka, hogy a rendi szabályok a felesleges és drága díszítéseket kizárták a templomból és az istentiszteletből. Ennek ellenére érdemes ritkaságok után kutatnunk szemünkkel, hiszen a templom főoltára Magyarország legnagyobb, barokk stílusban készült oltárépítménye, melynek falain két Maulbertsch freskó is látható. Érdekesség, hogy az épület gyönyörűen megmunkált, márványfelületnek tűnő oszlopai, valójában fából készültek. A teológiai könyvgyűjteménynek a Műemlékkönyvtár, az európai hírű intarziás berendezésű nagyterem ad otthont. Az apátsághoz tartozó 20 hektáros arborétum a 18. században angolkert stílusban létesült, napjainkban hazánk legmagasabb fekvésű fás gyűjteményének számít. A békés arborétumban nem csupán a Bakony bogár- és rovarvilágát fedezhetjük fel, gyakran mókusokkal és őzekkel is találkozhatunk sétánk során.

Kapcsolódó inspirációk:

Kapcsolódó ajánlatok: