Lettország, hivatalosan Lett Köztársaság, egy ország Észak-Európa balti régiójában.

Lettországot függetlensége óta a három balti állam egyikeként emlegetik.

Területe 64 589 négyzetkilométer.

Fővárosa és legnagyobb városa Riga.

Lettország hivatalos nyelve a lett.

Hivatalos pénzneme az euró.

Szárazföldön határos Észtországgal, Oroszországgal, Fehéroroszországgal és Litvániával.

Lettország őslakosait lív néven is emlegetik.

Lettországban egy ásatás során egy ősi tölgyfát találtak, amely Daugava partján nőtt úgy 3500 évvel ezelőtt, nagyjából abban az időben, amikor Tutanhamon uralkodott Egyiptomban. A tölgyfa mellett egy kis táblán ez áll: "tök tök".

Lettországban van egy 1982-ben épített szovjet bunker, amelynek területe 213 000 négyzetméter és 250 embert tudna életben tartani három hónapig. 2003 óta már turisztikai látványosságként üzemel.
A lettek többsége kiválóan beszél oroszul, de nagyon zokon veszik, ha orosznak nézik őket.

Lettország 90%-át néhány ezer évvel ezelőtt erdők borították.

Lettország területének több mint egyharmada ma is erdős terület. Az erdőgazdálkodás fontos gazdasági ágazat.

Lettország erdeit gyakran nevezik "zöld aranynak".

Az ország számos lombhullató fafajnak ad otthont, többek között tölgy, nyár, nyír, fekete és fehér éger erdőkkel találkozhatunk, de a régióban nagyszámú tűlevelű fafaj is őshonos.

Lettországban legmagasabb az egy főre eső a divatmodellek aránya; a lett nők szépek és magasabbak az átlagosnál.

Ugyanakkor Lettországban kevés a nő. Az országban kevesebb nő él, mint férfi.

Lettországban múzeumot szenteltek a világ legnagyobb hazudozójának, Hieronymus Karl Friedrich Freiherr von Münchhausennek. Lettország 2005-ben a füllentőlegenda 285. születésnapjára még emlékérmét is kibocsátott.

A XIII. század elején a mai Lettország nagy részét németek uralták. De egészen a XX. század végéig valamilyen megszálló mindig volt az ország területén.

Lettország 1562 és 1629 között Lengyelországhoz; 1721-ig pedig Svédországhoz tartozott. Ezután jöttek az oroszok. Az utolsó orosz csapatok 1994-ben hagyták el Lettországot.

A Gauja, a Daugava, a Lielupe és a Venta Lettország négy legnagyobb folyója.

Érdekesség, hogy Lettországban több mint 12 000 folyó található. Ezek közül azonban csak 17 van, ami hosszabb 100 km-nél.

A Ventas rumba vízesés Európa legszélesebb vízesése. 249 méteres, de tavaszi áradások idején akár 270 méteres is lehet. A vízesés magassága a folyó vízszintjétől függően változik.

A Gaizina Kalns a maga 312 méterével az ország legmagasabb pontja. A Baltikum legmagasabb pontja azonban nem ez, az Észtországi "Suur Munamägi"  318 m-es.

A lettek büszkesége, Friedrich Wilhelm Ostwald 1909-ben nyerte el a Nobel-díjat a katalízissel, a kémiai egyensúlyokkal és a reakciósebességekkel kapcsolatos munkásságáért.

Az ország adta a világnak az első kémkamerát. Ez volt a "Minox". A VEF gyár gyártotta 1937 és 1943 között.

A modern farmert, amelyet az emberek ma a világ minden táján viselnek, a lett-zsidó szabó, Jacob. W. Davis találta fel. Az első nadrág 1870-ben készült, már az Egyesült Államokban.

Lettország a hetedik helyen áll a világban, ami az internet sebességét illeti. A világranglistát Dél-Korea vezeti.

Lettország volt az első olyan ország, amely a cukorgyártás melléktermékeként keletkező melaszból citromsavat állított elő.

Az euró 2014. január 1-jén lett Lettország pénzneme, felváltva a lett latot.

Területét tekintve Lettország nagyobb, mint sok európai ország. Svájc, Szlovénia, Montenegró, Észtország, Ciprus, Horvátország, Albánia is kisebbek.

A XXI. század elején a balti államok közül Lettországban volt a legalacsonyabb a születések száma. Az ország népessége elöregedőben van.

A második világháború alatt Lettországból több mint 250 000 ember menekült el a szovjet megszállás elől.

Lettországban megfigyelhető a vándormadarak tömeges vonulása. Sok turista időzíti erre az időszakra a látogatását.

A lettek kissé távolságtartóak, általában szeretnek néhány méterre állni a másiktól.

A lettekkel való szemkontaktus felvétele azt jelezheti, hogy érdeklődünk irántuk.

A lettek nem, vagy csak minimálisan használnak gesztusokat kommunikáció közben. A sok gesztikulálás zavaró lehet számukra. Udvariatlanságnak számíthat, ha valaki a mutatóujjával hadonászik, vagy kitartóan mutogat valakire.

Lettország fővárosában, Rigában még mai is több mint 4000 faház található.

Riga rendelkezik Európa legszebb szecessziós épületegyütteseivel.

A XX. század elején Riga központjában a német gyártmányú léghajók elhelyezésére készült óriási hangár ma piacként üzemel és 3000 kereskedelmi egységnek adnak helyet. Ez ma Európa legnagyobb piaca.

Riga 2014-ben Európa kulturális fővárosa volt.

A lett főváros a balti államok legnagyobb városa.

A lett zászló az egyik legrégebbi zászló a világon. Története egészen a XIII. századig nyúlik vissza.