Mindezek tükrében talán nem meglepő, az itt élő emberek nagyon büszkék a múltjukra, a hagyományaikra és bizony értetlenül néznek a turistára, ha egyszerűen szlávnak nevezi őket. Jóllehet a Baltikum sokak számára szerves egész, de valójában három, számos ponton egymástól jól elkülöníthető kultúrkörről van szó. A legszembeötlőbb a nyelvi különbözőség.
Az észt egy magánhangzókban gazdag, finnugor nyelv, amely teljességgel érthetetlen a környező népek számára. Itt érdemes megjegyezni, bár rokon nyelvként tartják számon, a magyar ember sem nagyon találhat benne kapaszkodási pontokat. Nyelvrokonaink azonban büszkék lehetnek a nyelvükre, hiszen sokan Európa egyik legszebb nyelvének tartják. A lettek és a litvánok az ősi balti törzsek utódainak vallják magukat és indoeurópai eredetű nyelvet beszélnek, amit a litvánok a szanszkrit mai, élő utódának is tartanak. Az észtek híresen visszafogottak és szűkszavúak, a lettekről azt tartják, hogy könnyen barátkoznak, míg a litvánokról egyenesen az a szóbeszéd járja, hogy ők a Baltikum romantikus „délijei”, latinos mentalitásukkal a mediterrán népek természetét idézik. A Baltikumot jól ismerő kissé szubjektív véleményt megfogalmazó utazók pedig azt állítják, hogy a legszebb nők Észtországban élnek, míg a legvonzóbb férfiakat a litvánok között találjuk. Többek között ennek is érdemes utána járni...
Három város, három hangulat
A három főváros hangulata is merőben különbözik egymástól. Tallin, amely mint Hanza város, bővelkedik a látnivalókban. Belvárosa az egyik legjobb állapotban fennmaradt középkori városmag a világon. A narancssárga tetejű tornyokról és a pasztellszínű házak tetejéről nagyszerű kilátás nyílik a tengerre.
Riga óvárosa elbűvölő, fő erőssége azonban a benne zajló, mindig pezsgő éjszakai élet. A 800 éves települést Hemingway nemes egyszerűséggel az „Észak Párizsának” nevezte.
Vilnius, az egyetlen szárazföldi fővárosa Baltikumban, régi városközpontja központjának okker színű házai, kovácsoltvas cégérei, barokk épületei éppúgy bűvöletbe ejtik az utazót, mint északibb társai.
Vidéki romantika
A vidék hangulata mind a három országban sokat megőrzött a hagyományaiból. A szovjet időkben ezeket a területeket szigorúan ellenőrizték, így a táj sok esetben megőrizhette az érintetlenségét. Európa más tájain ritka, védett állatok népesítik be a vidéket. Észtországban a barnamedve és a hiúz, Lettországban a fehér gólya, Litvániában pedig a nagyon ritka fekete gólya talál magának kiváló élőhelyeket. Az utazás azonban mindhárom balti államban hosszadalmasabb lehet a szokásosnál. A vasúti közlekedés lassú és gyakran pontatlan és az autópálya rendszer fejlettsége is hagy némi kívánnivalót maga után. Ezzel együtt jó megoldás lehet az autóbérlés, a közutakon azonban nem árt figyelni, a kreszt nem mindenki veszi igazán komolyan.
A Baltikum legszebb a későtavaszi- kora nyári időszakban, ilyenkor a híres "fehér éjszakák" körüli ünnepségsorozatokba is belekóstolhatunk. A Szent János fesztivál (június 23.) különösen izgalmas, ilyenkor falu és városszerte megünneplik az év leghosszabb napját. A nyár a legjobb a tengere vágyakozóknak is. Egyre több strand szerzi meg a kiváló minősítést jelentő kék zászlót. A Balti-tenger finom fehér homokos strandjai az egykori szovjet vezetőket is vonzották, sok egykori luxusvilla terül el ma is a partokon, amelyek közül ma a többség szállodaként működik. Észtország nyüzsgő fürdővárosa Pärnu számtalan turistát vonz a szezonban, a litván Palanga csodálatos hosszú strandján pedig igazi party-hangulat uralkodik egész nyáron.
További hasznos információk:
Észtország
Lettország
Litvánia