10 érdekes tény Kirgizisztánról
1. Kirgizisztán területének mintegy 80%-át hegyek borítják, ami miatt a „Közép-Ázsia Svájca” becenevet kapta. Az ország lenyűgöző hegyei, a Tien Shan, a Pamir és az Ala-Too hegyvonulatai messzeföldről csábítják ide a turistákat. A változatos ökoszisztéma és kiváló túrahelyszínek is jelentős vonzerőt jelentenek.
2. Az ország neve negyven törzs földjét jelenti. A „Kirgizisztán” név feltehetően a türk „kyrgyz” szóból származik, ami „negyven” vagy „negyven törzset” jelent. A név az ország gazdag nomád örökségére és a régiót benépesítő számos törzsi csoport egykori jelenlétére emlékeztet. A „stan” megnevezés perzsa nyelven „földet” vagy „helyet” jelöl.
3. A jurták ma is szolgálják a kirgizeket. A jurtákat a nomád népek Közép-Ázsiában, köztük Kirgizisztánban évszázadok óta használnak. A kör alakú, sátorszerű építmények összecsukhatóak ezért meglehetősen mobilisek. Egyúttal kiváló menedéket nyújtanak Kirgizisztán zord hegyvidéki tájain. Ma is sokan használják őket, különösen a vidéki területeken, nyári lakhelyként vagy vendégszállásként. A jurták a kirgiz kultúra ikonikus szimbólumai.
4. Kirgizisztánban 11 nemzeti park található. A parkok változatos ökoszisztémákkal büszkélkedhetnek és kiváló célpontjai az ökoturizmusnak. A nemzeti parkoknak kulcsfontosságú szerepük van Kirgizisztán természeti örökségének megőrzésében.
5. Az Iszik-köl tó a világ második legnagyobb magashegyi tava. A tó az ország északkeleti részén fekszik, a fenséges Tien Shan ormaitól övezve. Az Iszik-köl körülbelül 6236 négyzetkilométeres, és a legmélyebb pontján 668 méter mély. Egyedülálló földrajzi és éghajlati adottságai miatt az I Iszik-köl az év nagy részében nem fagy be, ezért kapta a „Tien Shan gyöngye” becenevet. Tiszta vize és a környező hegyek lenyűgöző látványa miatt a Kirgizisztánba látogatók számára kötelező állomás.
6. Kirgizisztánnak saját lótejből készült itala van. Kirgizisztánban az erjesztett lótejből készült hagyományos ital a kymyz. Az ital a kirgiz kultúra szerves részét képezi, és úgy tartják, hogy fogyasztása egészségügyi előnyökkel jár. Általában különleges alkalmak és ünnepségek alkalmával isszák, különösen a nyári hónapokban, amikor a kancák szoptatnak. Az ital hasonlít Kazahsztán erjesztett lótejből készült hagyományos italához, a „kumis”-hoz.
7. A világ leghosszabb verse Kirgizisztánban íródott. A világ leghosszabb epikus költeménye, a „Manasz” a kirgiz irodalom és a szájhagyomány egyik remekműve. A „Manasz” évszázadokon átívelő, nemzedékeken át öröklődő epikus mese, amely a legendás kirgiz hős, Manasz és leszármazottainak hőstetteit és kalandjait meséli el. Több mint félmillió sorból áll, és az UNESCO az emberiség szellemi kulturális örökségének részeként ismerte el.
8. Kirgizisztánban a turizmus most éledezik. A turizmus részesedése Kirgizisztán gazdaságában ma még mindössze a GDP 3-4%-a között mozog. Kirgizisztán népszerűsége azonban folyamatosan növekszik. Az ország lenyűgöző természeti értékei, a fenséges hegyek, a kristálytiszta tavak és hatalmas alpesi rétek a világ minden tájáról vonzzák a természetbarátokat és a szabadtéri tevékenységek szerelmeseit. Az ország ideális célpontja az öko- és a kalandturizmusnak. Kirgizisztán gazdag kulturális öröksége szintén egyedülálló kulturális élményeket kínál a látogatóknak.
9. Kirgizisztánban a Selyemútnak számos állomása volt. Kirgizisztánban számos olyan település van, amely még a Selyemút aktív használatának idején keletkezett. Ezek a városok létfontosságú csomópontokként szolgáltak, megkönnyítve a civilizációk közötti kereskedelmet és kulturális cserét. Többek között ilyen Osh, Közép-Ázsia egyik legrégebbi városa. Történelme több mint 3000 évre nyúlik vissza. A Fergana-völgyben található Osh ma is Kirgizisztán egyik kulturális és gazdasági központja. Fontos szerep jutott az észak-kirgizisztáni Talasnak, amely a Selyemút egyik legfontosabb megállóhelye volt.
10. A Szovjetuniótól való 1991-es függetlenné válása óta Kirgizisztán számos jelentős politikai fordulatot élt meg.