A Jebel Shams déli lejtőin, Omán zord Hajar hegyvonulatának legmagasabb csúcsán az elemek olyan mély és látványos szurdokvölgyet vájtak, melyek alapján méltán nevezik Arábia Grand Canyonjának. Az 1000 méter mély szurdok meredek falait az ellenálló mészkő és a puhább pala keskeny sávjai váltakozva alakították ki. A szédítő mélységet egy 6 kilométeres túra során nézhetjük meg, amely az Al Khateembe vezető rögös út végén kezdődik, és egy hátborzongató, az 1970-es években elhagyott falunál ér véget.

A fotogén homokdűnéket az erős szél formálja, a homok pedig a hatalmas Hadjar-hegység felől érkezik. A szezonálisan erős szelek a homokdűnéket akár olyan hatalmas óriásokká alakítja, melynek 35 fokos lejtői ideálisak lesznek a homokon történő csúszkálásra (sandboard) vagy terepjárós élménytúrákra.

Muscat nyüzsgő vízpartjának impozáns hátterét a sziklás dombok láncolata adja, melynek sötétbarna árnyalata éles kontrasztot alkot a hagyományos, fehérre meszelt épületekkel és az Indiai-óceán azúrkék színével. Ezek a ritka sziklák a Föld kérgének egy darabkáját alkotják, az Arab-félsziget tetejére tolódva 90 millió évvel ezelőtt alakította át a régiót a földmozgás. A XVI. század végén a vállalkozó kedvű portugálok által épített impozáns Mutrah-erőd bástyái is itt találhatóak.

Arábia leghíresebb kanyon túraútvonala olyan keskeny néhol, hogy kezünkkel mindkét falát elérjük helyenként. A 3 kilométeres útvonalon a résztvevőknek minden bátorságukra és tudásukra szükségük lesz, úszni, szikláról ugrani, ereszkedni kell a túra során a nagy mészkőfalak árnyékában, melyet ismétlődő áradások csiszoltak simára.

A hegyes cseppkövek az anyatermészet legszebb látványosságai az Arab-félsziget egyetlen cseppkőbarlangjában. Az Al Hamra városától néhány kilométerre nyugatra található Al Hoota-barlangba 45 perces vezetett túrák indulnak, ahol az első 500 méterét fedezhetjük fel.

A csipkézett sziklamászó hely, a Jebel Misht árnyékában állnak ezek a bronzkori sírok, melyek i.e. 3000 és 2000 között épültek. A 7 méter magas kupolák sivatagi homokkőből bányászott tömbökből épültek. Két szomszédos UNESCO világörökségi régészeti lelőhellyel együtt ezek az Al Ayn falu felett található sírok a világ egyik legteljesebb települését alkotják az i. e. III. évezredből.

Észak-Omán ad otthont a világ egyik kiemelkedő párnaláva képződményének. A sötét, gömbölyded párna alakú kőzetek akkor keletkeztek, amikor az izzó láva közvetlenül találkozott a hideg tengerrel. Az itt látható láva 95 millió évvel ezelőtt keletkezett, ugyanez a folyamat zajlik ma is Hawaii partjainál.

Az Arab-félsziget legkeletibb pontja, Ras Al Jinz közelében fekvő gyönyörű tengerpart az Indiai-óceán egyik legfontosabb fészkelőhelye a veszélyeztetett zöld tengeri teknősök számára. Miután évekig utaznak a nyílt óceánon keresztül, ezek a figyelemre méltó teremtmények visszanavigálnak arra a helyre, ahol születtek, hogy lerakják tojásaikat. Bár a tengeri teknősök a dinoszauruszok kora óta élnek bolygónkon, napjainkban már számos veszéllyel kell szembenézniük, beleértve a halászzsinórokba gabalyodást és az illegális orvvadászatot, valamint a természetes ragadozókat. Ezen a tengerparton a tojásrakástól a kisteknősök kikeléséig megfigyelhetjük ezeknek a csodálatos élőlényeknek az életútját.

Bár ezeket a hatalmas faóriásokat legtöbben Madagaszkárhoz kötik, a világ leghosszabb életű és legkülönösebb külsejű fáinak kilenc fajának egyike a déli partvidéki Szalála városa fölött magasan fekvő száraz völgyekben él. A Wadi Darbat gyönyörű szezonális vízesésétől keletre a hegyekbe vezető út több majomkenyérfa liget mellett vezet el, amelyek könnyen megkülönböztethetők palack alakú törzsükről, széles körméretükről és nagy, ovális termésükről. A dhofari régióban mintegy 200 ilyen ritka lombhullató fa található.