Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy Horvátország tökéletes úti cél. Csodás természeti környezet, gazdag történelmi hagyományok, kulturális sokszínűség, változatos programok, kristálytiszta tenger, mediterrán báj fogadja az ide utazókat. És persze megannyi érdekesség!

• A Zlatni rat, azaz Arany-fok egy fél kilométer hosszú homokos földnyelv, kedvelt partszakasz a strandolók körében. Érdekessége, hogy talajának és az uralkodó széljárásnak köszönhetően állandóan változtatja alakját.

• A horvátok szívesen hivatkoznak arra, hogy a töltőtoll feltalálója az ország szülötte, Slavoljub Penkala. A valóság azonban az, hogy az első szabadalmazott töltőtoll feltalálása a román Poenaru nevéhez fűződik, aki 1827-ben kapta meg a szabadalmi jogot egy cserélhető patronos töltőtollra Franciaországban. Európába jó száz évvel később érkezett, és itt lép a képbe a horvát feltaláló.  Az 1838-as alapítású német Pelikan cég 1929-ben dobta piacra saját gyártmányú töltőtollát a Penkala cég szabadalma alapján,  a magyar Kovács Tódor töltőmechanizmusát használva.
• Európának is van „Kínai nagy fala”. Az öreg kontinens leghosszabb várfala mindössze öt és fél kilométeres, de gyönyörű környezetben húzódik 40 kilométerre Dubrovniktól, a Pelješac-félsziget bejáratánál, Stonnál. A fallal a félsziget bejáratát torlaszolták el, hogy megvédjék a stoni sókészletet, ami igen nagy kincsnek számított a XIV. században.

• Noha az ujjlenyomatok azonosítási története több évezredes múltra tekint vissza, a tudományos elemzésük csak néhány száz éve kezdődött el. A Hvar szigetén született Ivan Vučetić ennek a tudományágnak volt úttörője. Az ő irányításával elsőként 1896-ban Argentínában (átköltözött Horvátországból) vezették be a daktiloszkópiát, mint egyedüli személyazonosító rendszert. Bár a világ legtöbb országában egy másik rendszer terjedt el, a spanyol nyelvterületen, de különösen Dél-Amerikában, ma is Vučetić módszerét alkalmazzák. Sőt! A daktiloszkópia elnevezést, mely két görög szó - a daktylos = ujj és a skopien = nézni, szemlélni - összevonásából ered is Vučetić használta először, és ez az elnevezés terjedt el a szakmában.

• Ki nem találják mi a leggyakoribb családnév Horvátországban ! 22,225 ember viseli a Horvat nevet.
• Az ország kitűnő filmes helyszín, olyan mozikat forgattak itt, mint a Hegedűs a háztetőn, a Sophie választása, a Ki vagy, doki? a Trónok harca vagy a Star Wars 8. És akkor a nagy klasszikus Winnetou-ról, amin egy egész generáció nőtt fel még nem is beszéltünk. A Karl May-regények alapján 1962-68 között Horvátországban forgatott 11 Winnetou-mozi igazi különlegessége azonban a „vadnyugati táj", amely ma is bejárható. Természetesen múzeuma is van a népszerű sorozatnak.
• Az Északnyugat-Horvátországban fekvő Ludbreg április elsején ünnepli a Világ Közepének Napját. A rendezvénynek köszönhetően a Zagorje kapujában fekvő várost egyre többen ismerik meg. A környék kiváló földrajzi adottságait már a régi rómaiak megfigyelték. A város csakhamar kereskedelmi és közlekedési központtá lépett elő; erre épült rá a későbbi Ludbreg. Ebből az időből származik az a legenda is, miszerint Ludbreg a középpontja a világ köreinek, amelynek az átmérőin nagy városok helyezkednek el. Ezt a legendát, amelyben a helyiek már hosszú évek óta hisznek, a közelmúltban a svájci dr. Erasmus Weddingen is bebizonyította. A tudós körzővel és térképpel való játszadozás közben, teljesen véletlenül ébredt rá, hogy a legenda valóban igaz. Köröket írt Ludbreg köré a térképen, és megfigyelte, hogy a képzeletbeli vonalakon számos nagyobb város található – nemcsak Horvátországban, de a világ más tájain is. A legenda legközvetlenebb bizonyítéka, hogy a közeli városok mind-mind megközelítőleg 20 km-re fekszenek Ludbregtől. 
• Horvátországban maga a természet gondoskodott annak bizonyításáról, hogy a szerelem létezik. Az Adria közepén található szív alakú Galesnjak szigetet napjainkban a "Horvát szerelem-sziget"-ként emlegetik. Az egyébként lakatlan sziget Közép-Dalmáciában található, a zadari riviéra Turanj települése és Pašman sziget között. Az erdővel borított sziget néhány olajfával tarkított és híresen a nyulak kedvenc természetes lakhelye. A csupán 0,132 négyzetkilométer alapterületű kis természeti csodát 2009-ben véletlenül fedezték fel a Google Earth segítségével.

• Vinkovci – amely 20 kilométerre van Vukovártól és 40 kilométerre Eszéktől – Európa egyik legrégibb városa. Archeológiai leletek bizonyítják, hogy az újkőkorban, 9 ezer évvel ezelőtt már lakott volt.  Vinkovci területe a történelem előtti idők óta folyamatosan lakott. Ez ritkaságnak számít, hiszen az ilyen régi települések általában egy idő után elnéptelenednek. Európa ezen részén egyedülálló jellegzetességnek számít, hogy sem a népvándorlások, sem a tatárjárás, sem a török hódoltság idején nem néptelenedett el.
• Zadar városában épült meg a világ első tengeri orgonája, mely a szél és a tengerhullámok morajlásának hangjain „muzsikál”. Nem mellesleg Alfred Hitchcock szerint a világ legszebb naplementéjét is itt csodálhatjuk meg.

• A népszerű kutyafajta, a dalmata egy dalmát nemesítőktől származik. Dalmáciában tenyésztették ki a mai nemesített változatát, ahonnan a régi Raguzai Köztársaság (Dubrovnik) hajósai vitték magukkal a Földközi-tenger egész térségébe. 

• Az UNESCO Szellemi kulturális örökség európai listáját Horvátország dominálja, egyetlen európai ország sem rendelkezik annyi oltalomra méltó tradícióval, mint szomszédaink. Az UNESCO az alábbi hagyományokat ismeri el a program keretében: Nijemo Kolo, a Dalmát hátország csendes körtánca; Klapa ének, Észak-horvát mézeskalácsosság, Sinjska Alka, lovagi játékok Sinjben, Szent Balázs, Dubrovnik védőszentjének ünnepe, Fajátékok hagyományos készítése Hrvatsko Zagorjeban, körmenet Hvar szigetén, Farsangi kolompos felvonulás Kastav környékén, Gorjani pünkösdi királyné választás, Bećarac éneklés és játék Kelet-Horvátországból és az Isztriai skála: kétszólamú ének- és zenehagyomány.
• Split és egyben az egész régió minden kétséget kizáróan legfontosabb látnivalója a Diocletianus palota. Felejthetetlen élmény a több ezer éves sikátorokban barangolni, belső udvarokba bekukkantani. Aztán egyszer csak megtorpan az ember, nem hisz a szemének. A mauzóleum bejáratát éjfekete egyiptomi szfinx őrzi. Majd’ 3500 évvel ezelőtt készült Egyiptomban, s már bő 1700 esztendeje védelmezi a bejáratot.

• Smiljanban született Nikola Tesla, a világ egyik legjelentősebb és leghíresebb tudósa és feltalálója. Tevékenységét elsősorban az elektromosság, mágnesség és gépészet területén fejtette ki.  Nevéhez fűződik a többfázisú villamos hálózat, a váltóáramú motor, az energia vezeték nélküli továbbítása, az energiatakarékos világítás, a távirányítás, a napenergia-erőmű és más megújuló energiaforrással működő berendezések, valamint a rádió feltalálása is. Szülőfalujában múzeum mutatja be a korszakos zseni életét és munkásságát.
• Hum falucskát mindenképpen érdemes felkeresni, ha az Isztrián nyaralunk, ugyanis ez a világ legkisebb települése (a hivatalos adatok szerint 23 állandó lakosa van). Maga a falucska érintetlen, középkori kőépületekből áll, felépítése követi a középkori építési szabályokat: a várfal mögött három párhuzamos házsor, közöttük keskeny és meredek sikátorok találhatók.

• Susak a homok, a nád, a különleges beszéd és a jellegzetes népviselet szigete. Horvátország legrövidebb népviseleteként számon tartott viselet öt vagy hat réteg fehér szoknyából áll, melyek közül a legalsó a legrövidebb, az összes többi pedig egy-egy centiméterrel hosszabb az előzőnél. Az összes szoknya szegélyére csipke van varrva, melynek neve kamufi. A népviselet részét képezi még az ing, egy száras bugyogó, alsószoknya, harisnya, mellény,kötény, zsebkendő és az ünnepi cipő. A szigeten szuvenírként népviseleti babák vásárolhatók.
• Vrbnik a legnagyobb horvát sziget, Krk-sziget egyik városkája. Régimódi építésének köszönhetően egyes utcákon nem tudnak keresztülhaladni személygépkocsik, motorok, egyesek pedig olyan szűkek, hogy az emberek sem férnek át rajtuk. Az egyik ilyen utca a Klančić utca, mely legszűkebb részének szélessége, jobban mondva keskenysége alig valamivel több negyven centiméternél, ami miatt hivatalosan a világ legszűkebb utcájává nyilvánították.

• Krapina a világ egyik leglátványosabb és legváltozatosabb lelőhelye, már ami a neandervölgyi ősembereket illeti.  A horvát lelőhelyen található több mint 80, különböző életkorú emberekhez tartozó csontvázat 1899-ben találta meg Dragutin Gorjanović Kramberger, a híres horvát paleontológus. Az ásatások hat éve alatt Kramberger összesen kb. 3000 db régészeti maradványt ásott ki, amelyek neandervölgyi ősemberek és különféle állatok maradványai, így ma ez a világ legnagyobb ilyen jellegű gyűjteménye.
• A 300 horvát borvidéken 41,188 borász, 20,885 hektáron több, mint évi 50 millió palack bort állít elő. Ennek fényében nem annyira meglepő, hogy az egy főre eső alkoholfogyasztásban Horvátország a negyedik helyen áll.

• San Marino köztársaságát 301-ben alapította egy Dalmáciából, pontosabban Rab szigetéről érkező remete kőfaragó, Marinus. A legenda alapján 301-ben a keresztényüldözések elől menekült a környékre, majd a Titán-hegyen kolostort alapított, hogy befogadhassa a Diocletianus császár által üldözött keresztényeket. Nem sokkal később a kolostor körül település, majd egész kis állam alakult ki.
• A klapa a dalmát polifón éneklés hagyománya, az élet szeretetéről, a borról, tengerről és szerelemről. Az UNESCO által is szellemi kulturális örökségként jegyzett klapa messzire eljutott, egészen Új-Zélandig. Egyre több tudományos bizonyíték van arra, hogy a maorik himnusza egy dalmát klapa átdolgozása
• A Királyvár valóban létezik... Sőt, még végig is sétálhat az utcáin! Dubrovnik látványos városában megtekintheti a Feketefolyóért vívott csata helyszínét, felkeresheti a halhatatlanok házát, s akár újra gondolhatja az ötödik szezon csúcspontját!

• Horvátország Marco Polo szülőhazája. A leghíresebb XIII. századi világutazó Dalmáciában, Korčula szigetén látta meg a napvilágot.
• A Dugi otok-szigeti Veli Rat világítótorony habarcsába 100 000 tojássárgáját kevertek bele.

• A nyakkendő horvát találmány. Az asszonyok úgy búcsúztak hadba induló párjuktól, hogy keskeny kendőt kötöttek a nyakába. Ezt a hűséget jelképezi a nyakkendő, amely a XVII. században indult hódító útjára, és sok országban „horvát"-nak hívják. 2003-ban 808 méteres nyakkendőt kötöttek a pulai Arena köré, a rekord pedig bekerült a Guinness könyvébe.
• Isztriának is van ferde tornya. A Završjében lévő harangtorony 22 méter magas és 40 cm az elhajlása.