Az 1830 és 1848 között épült mecset a XIX. században épült. Az oszmán stílusban, mészkőből és alabástromból épült tágas épület központi kupolája 21 méter átmérőjű és 51 méter magas. Arannyal, függő gömblámpákkal és számos kis ólomüveg ablakkal díszítették. Négy félköríves kupola, valamint négy kisebb sarokkupola veszi körül. A mecset nyugati oldalán két 82 méter magas minaret áll. A mecset összmérete 41 x 41 méter, északnyugati oldalán pedig egy 50 x 50 méteres udvar található (ahonnan remek kilátás nyílik a gízai piramisokra).

Az Egyiptomi Múzeum a világ legnagyobb ókori egyiptomi kincsgyűjteményének ad otthont. A Tahrir téren álló jellegzetes vörös téglaépületben 120 000 műtárgy kapott helyet. Legértékesebb darabjai között tartják számon Tutanhamon arany maszkját. A 11 kilogramm tömör aranyból készült maszk a feltételezések szerint a király arcvonásait ábrázolja. A múzeumban számos más, Tutanhamon sírjában talált tárgyat is megtekinthetünk, köztük egy díszített ládát, elefántcsont és arany karkötőket, valamint egyéb ékszereket és fegyvereket. További figyelemre méltó darab Hatsepszut királynő újonnan felfedezett múmiája. Érdemes kísérővel végigjárni, sok helyen hiányoznak a tájékoztató feliratok.

Mielőtt 640-ben egy arab hadsereg megszállta volna, Egyiptomot a keresztény koptok lakták. A kopt Kairó területén áll a Szent Szűz Mária kopt ortodox templom a harmadik századból. A templomban összesen 110 vallási ikon található. Érdemes megfigyelni a szószéket tartó fekete tizenharmadik oszlopot: Júdást ábrázolja. A területen találjuk az 1908-ban alapított Kopt Múzeumot is, amely 8000 négyzetméteren mintegy 15 000 tárgyi emléket mutat be az egyiptomi kereszténység történetéből. 

Az El-Khalili az iszlám Kairó szíve, a Midan El Husszien tértől nyugatra található. A területen fűszereket, élelmiszereket, lámpákat, arany-, ezüst- és rézárukat, valamint szuveníreket árulnak. Az alkudozás kötelező, az ökölszabály szerint érdemes körülnézni, és az eredeti ár 50%-ánál többet nem szabad fizetni. Az El-Khalili tea- és kávézóhelyei szintén nagy vonzerőt jelentenek; sok helyen gyümölcsízű dohánnyal töltött vízipipákat kínálnak. A leghíresebb kávézó a Fishawi's, ahol a személyzet azt állítja, hogy az elmúlt 200 évben folyamatosan nyitva voltak.

A 970-ben alapított Al-Azhar-mecset Kairó első szakrális épülete. A mecsetben kezdődött a világ második legrégebben működő egyetemének története is (az oktatás ma már máshol folyik). Összesen 7400 négyzetméteres a területe, öt minaretje van (a legkorábbi Kr. u. 1340-ből származik) és 20 000 férőhelyes. Továbbra is aktív istentiszteleti hely és politikai tüntetések színhelye, gyakran a péntek déli imát követően. A mecset környékén is számos látnivaló van, többek között a Midan al-Huszein (a mecsettel szembeni nagy tér, amely különösen a vallási ünnepek idején pezseg) és az Al-Ghouri Wikala (egy felújított XVI. századi kereskedőház, amely ma a derviseiről híres).

A Kairói torony (más néven Borg Al-Qahira) 187 méteres magasságával fél évszázada Egyiptom legmagasabb építménye. A betonból épült torony, amely a Gezira-szigeten áll, a turisták kedvelt célpontja. A helyiek szerint a legjobb időpont a felkeresésére az alkonyat, ilyenkor gyönyörködhetünk a város pislákoló fényeiben, valamint a nyugatra álló gízai és szakkarai piramisokban.

A kairói Szaladin citadella a város központjában, a Muqattam-hegy tetején magasodik. Az Ajjubida-dinasztiához tartozó Szaladin 1176 és 1183 között építtette, a betörő keretes hadak ellen. Később az egyiptomi kormány otthonául szolgált egészen a XIX. századig. A citadella számos mecsetje közül a leghíresebb az 1828 és 1848 között épült Mohammad Ali (más néven Mohamed Ali pasa) mecset.

A 138 méter magas Hufu- vagy Kheopsz-piramis a legnagyobb a gízai nekropolisz három fő piramisa közül. 5 millió tonna mészkő felhasználásával épült i. e. 2580 és 2560 között. A legnagyobb kőtömbök, amelyeket Asszuánból szállítottak, körülbelül 80 tonnát nyomnak. A piramis csaknem négy évezreden át, egészen 1300-as évekig a legmagasabb ember alkotta építmény volt. A piramis ma is kivételesen jó állapotban van, és egy nagy temetkezési terület veszi körül, amely két templomot, két másik nagy piramist (Khefré és Menkauré), számos kisebb mellékpiramist, a nemesek számára kialakított kis masztaba-sírokat, keletre és nyugatra nagy temetőket, délkeletre pedig a nagy szfinxet foglalja magában. A szfinx már önmagában is turisztikai attrakció: az oroszlántestből és emberi fejből álló szobor i. e. 2500 körül készült el. Az arc 4,1 méter széles, 5 méter magas, a fül 1,37, a hiányzó orr 1,71 méteres volt. A szfinxet évszázadokig homok fedte, csak 1936-ban tárták fel teljesen.

A Kairótól 30 kilométerre délre fekvő Szakkarát az ókori egyiptomi főváros, Memphisz temetkezési helyeként használtak. Számos piramist és más kisebb sírkamrát találhatunk itt, köztük a híres Dzsószer lépcsős-piramist. A i. e. 2800-ból származó piramis alapterülete 108 x 125 méter, hat lépcsőfok visz fel 62 méter magasra. A névadó fáraó temetkezési helyéül épült. A piramis alatt csaknem 6 kilométer hosszú labirintus található, amely egy nagy központi akna körül kanyarog. A legfontosabb kamra a fáraó testének adott otthont, míg a többi rokonainak temetkezési helyéül szolgált.