Budai várnegyed és a Duna – Part látképe
A Budai Várnegyed és a főváros Duna-parti látkép 1987-ben került fel a világörökségi listára, mely számos híres épületet foglal magába. A budai oldalon a Gellért-hegy, Szabadság-szobor, Citadella, Gellért fürdő és a Budai Várnegyed tartozik ide, míg a pesti oldalon az Országházat, Magyar Tudományos Akadémiát épülete, Gresham-palotát és pesti Vigadót és a Nagyvásárcsarnokot öleli fel. Ezen kívül négy csodálatos hidunk is a világörökség része: a Margit híd, Lánchíd, Erzsébet híd és a Szabadság híd. Nem véletlen kerül Budapest a legszebb városok élmezőnyébe és vált az egyik fő európai úticéllá az elmúlt években. Lenyűgöző és egyedülálló adottságai képeslapért kiáltanak.
Andrássy út
A Belváros és a Városliget között futó 2310 méter hosszúságú sugárút 2002-ben került fel a világörökségi listára. A 19. századig a Belváros és Városliget összekötését a Király utca biztosította, azonban a század közepére a megnövekedett forgalmat már képtelen volt ellátni a keskeny utca, így merült fel egy új sugárút építésének terve. Az utat végül 13 év építés után 1885-ben adták át ünnepélyes keretek között. Eleinte Sugár-útnak hívták, majd 1885-ben nevezték el gróf Andrássy Gyula miniszterelnökről. A széles sugárút és környezete a korszak eklektikus építészetének csúcspontja, ahol a neoreneszánsz stílus dominál, de felfedezhetünk neo-barokk, klasszicista, szecessziós és romantikus épületeket is. Az Andrássy út bérpalotákkal szegélyezett, széles belvárosi főútként indul, majd fokozatosan egyre szellősebb és zöldebb hatást kelt, míg a Hősök tere felé közeledve villákkal szegélyezett gyönyörű fasorrá terebélyesedik. Ennek nyomvonalán fut végig a Milleniumi Földalatti vasút - köznyelvben csak Kisföldalatti - mely a kontinens első földalattija volt.
Hollókő – Ófalu
Magyarország egyetlen olyan faluja, amely helyet kapott az UNESCO világörökség listáján, mindezt azzal érdemelt ki, hogy az apró palóc falu szinte maradéktalanul megőrizte településszerkezetét. Az Ófalujában végigfutó hosszú utcán a palóc településekre jellemző építkezés rajzolódik ki, a fehérre meszelt tornácos parasztházakat ma is lakják és hasznosítják. Némelyikben kézműves műhely, múzeum és bemutatóhely kapott helyet, míg másokban akár mi magunk is eltölthetünk egy hangulatos éjszakát. A falu igazi kis ékszerdoboz, ahol összesen 67 védett épületet találunk. A 400 lelket számláló helyi lakosság büszkén őrzi hagyományaikat, jellegzetes, dallamos nyelvjárásukat. Csodáljuk meg színpompás népviseletüket, illetve merüljünk a hamisítatlan palóc ízek kavalkádjában, ha ide látogatunk.
Pannonhalmi Bencés Főapátság
Magyarország egyetlen olyan faluja, amely helyet kapott az UNESCO világörökség listáján, mindezt azzal érdemelt ki, hogy az apró palóc falu szinte maradéktalanul megőrizte településszerkezetét. Az A magyar államisággal egyidős hazánk egyik legrégebben alapított monostora, melyet 996-ban épített a bencés szerzetesrend. Magyarország kiemelkedő történelmi emlékhelyét ma is mintegy negyven fős szerzetesközösség lakja, akik a Pannonhalmi Bencés Főapátság mozgatórugói. A tájképet messziről uralja és meghatározza ikonikus látványával a 13. században emelt monumentális bazilika és a hozzá tartozó oktatási épületek és kápolnák. A szakrális hely hazánk egyik legpezsgőbb turisztikai központjává nőtt ki magát, mely izgalmas és látványos programkínálatának köszönhető. Arborétumában több mint 1000-féle növény és 150 madárfaj él, gyógynövénykertjének egyik ünnepi időszaka, amikor lilába borul a táj és az illatos levendulák hullámzó szőnyegében gyönyörködhetünk. Az apátság saját levendula lepárló üzemmel rendelkezik, az itt előállított esszenciákat számos gasztronómiai fogásukba és termékükbe is belecsempészik. Érdemes megkóstolni a nagy odafigyeléssel és hozzáértéssel készített borokat, melyekhez a szőlőt saját ültetvényeiken termelik, a szabadtéri kóstolóteraszon megpihenhetünk és elmerülhetünk a helyi hagyományos és nemzetközi borok ízvilágában.
Pécs Ókeresztény Temetője
Pécs város római kori elődje, Sopianae késő római ókeresztény temetője 2000-ben került fel az UNESCO világörökségi listájára. Az 1600 éves ókeresztény temető építészetében és falfestészetében rendkívül sokoldalúan és összetetten szemlélteti a Római Birodalom északi és nyugati provinciáinak korakeresztény temetkezési építészetét és művészetét. Pécsett több száz téglasírt, több tucat családi sírkamrát és nagyobb közösségi sírboltot tártak fel, illetve itt maradtak meg legnagyobb számban egész Európában római kori falképekkel díszített temetői épületek. Ennek feltárt emlékeit több helyen tekinthetjük meg a városon belül: az Ókeresztény Mauzóleumban, a Cella Septichora Látógatóközpontban, illetve az Apáca utcai síremlékeknél.