A sárga tea ritka és drága, főként Kínában fogyasztják. Csakúgy, mint a fehér tea, a sárga tea az enyhén oxidált teafajták kategóriájába tartozik. Jellemzője a komplex aromás profil, közepes testesség, világos, tiszta és tartós az aromája.

Előállítása is hasonló a zöld teáéhoz: a tealevelek, amelyek a sárga tea esetében a friss rügyek száradásának különleges lépése, ez adja a különlegességét, az úgynevezett sárgázás, innen ered az elnevezése is.

A ritka teákhoz hasonlóan ezt a fajtát korábban csak a császári udvarba szállították. Noha a piacon számos alacsony minőségű utánzat érhető el, bonyolult gyártási folyamata miatt meglehetősen nehéz feladat az autentikus kínai sárga teához jutni.

Öntete aranysárga, mézes, édes ízzel. A tea különösen jó kísérője dióféléknek és süteményeknek.

A vajteát már a 7. században itták Tibetben, de manapság széles körben elterjedt Nepál, India és Bután himalájai régióiban. Az italt hagyományosan tealevelekből, vízzel, sóval és jakvajjal készítik.

Az elkészítés folyamata hosszú, a tealeveleket órákig főzik, amíg egy sötétbarna színű folyadékot nem kapnak, amelyet vajjal és sóval alaposan összeráznak. A vajteát hagyományosan kerámia tálban szolgálják fel. Fontos szerepe van a tibeti mindennapokban, általában reggel, munka előtt vagy látogatóknak a vendégszeretet jeleként szolgálják fel. Apró kortyokban fogyasztják.

Az autentikus thaiföldi jeges tea az erős fekete tea, sűrített vagy elpárologtatott tej, cukor és fűszerek kombinációja, amelyet zúzott jéggel szolgálnak fel. Fekete teával készítik, Assam, Ceylon vagy Keemun teafajtákból, ízesítésnek általában zúzott tamarindot, ánizst vagy kardamomot használnak.

Manapság mind az utcai, mind az éttermi változatokban használják az élelmiszer-színezőanyagokat is, amely jellegzetes, kissé természetellenes narancssárga árnyalatot ad a teának. A hagyományos változat mély borostyánszínű.

A thaiföldi jeges teát Thaiföldön bárhol megkóstolhatjuk, nagy népszerűsége miatt sok helyen árusítják.

A népszerű teafajta az indiai Darjeeling városról kapta a nevét, amely a bengáli teatermesztés központja és egykor a Tibetbe vezető kereskedelmi útvonal kiindulópontja volt.

A teatermesztést a nyugat-bengáli Darjeeling körzetben Arthur Campbell (1805-1874) honosította meg, aki különféle teafajták termesztésével kísérletezett. 1864-ben megalapította a Darjeeling Consolidated Tea Company-t.

A betakarítási periódustól függően többféle változatban kapható: első szedés, második szedés, monszun környéki és őszi változatban. Mivel a Darjeeling mindig is az egyik legdrágább tea volt, ritka keverékei kilogrammonként akár 200 dollárt is érhetnek, éppen ezért komoly probléma a hamisítás.

Évente mintegy 40 000 tonna teát értékesítenek világszerte Darjeeling néven, míg a valós termelés csak 8000–11 000 tonna. Az úgynevezett Darjeeling-kalózkodás megakadályozására 1953-ban létrehozták az Indiai Tea Board-ot, amely igazolni hivatott, hogy egy-egy keverék 100% tisztaságú Darjeeling-teából készült.

A hongkongi tejtea krémes és sima textúrájú ital, amelyet víz, fekete tea levelek és édesített sűrített tej és cukor keverékéből készítenek.

Harisnyanadrág-teaként is ismert, mivel az italt gyakran egy harisnyanadrágra emlékeztető teazsákban készítik. A hongkongi tejteát a gyarmati szokások ihlették és az angol teafogyasztási hagyományokból eredeztethető.

A pu erh vagy más néven szüreti tea kedvelt teafajta, amelyet kizárólag Kína Yunnan tartományában állítanak elő. Két fő változat van: a nyers, nem erjesztett pu erh vagy pu erh sheng és az érett, erjesztett pu erh, az úgynevezett pu erh shu.

A nyers változat nagyon friss, növényi aromájú, némi keserűséggel és édes utóízzel, míg az érett változat enyhe, mégis jellegzetes, földes aromájú. Mindkét fajta esetében a leveleket téglateává (Juan Cha), tortateává (Beeng Cha), harang alakú teává (Toa Cha) vagy gomba alakú teává (Maw Gu Toaw) préselik.

A pu erh nagyon hosszú ideig tárolható - valójában az idő múlása jót tesz a teának, mivel mind az illat, mind az ízvilág tovább gazdagodik, egyre lágyabbá és selymesebbé válik.

Besorolása kissé homályos, általában úgy vélik, hogy ez a fajta világosabb színű és finomabb ízű mint a zöld vagy a fekete teafajták. Habár számos változata létezik, a fehér teát a tea növényről (Camellia sinensis) akkor szüretelik, amikor a tealevelek még nem fejlődnek ki teljesen és a rügyeket lágy fehér szőrszálak borítják. Ebből ered az elnevezése is.

A fehér tea általában csak enyhén oxidált, ami segít megőrizni lágy jellegét. Általában finoman édes, világos szalma színű, finom aromákkal és ízekkel, gyakran emlékeztet virágokra, gyümölcsre, mézre, vaníliára, gyógynövényekre vagy citrusfélékre.

A fehér tea Fujianból származik és mivel kizárólag kézi munkával szüretelhető a fehér tea általában drágább, mint a zöld vagy a fekete teafajták.

A fehér teát soha nem szabad gazdag és fűszeres ételekkel felszolgálni. Finom és lágy jellege leginkább enyhe sajtfajták, finoman édes desszertek, könnyű saláták és halételek mellett érvényesül, és csak étkezés előtt vagy az ételek között kortyolgatható.

Az 1980-as években, Tajvanban (Tajvan) találták ki a teaalapú italt, amelyet tápiókával, gyümölcsökkel és tejjel keverve szolgálnak fel.

Ma már számos változatban kapható, megannyi ízesítéssel. Egyes receptekben a tejet tejszínnel, fagylalttal vagy szója tejjel helyettesítik és ízesíthetik csokoládéval, kávéval, gyömbérrel, karamellel vagy levendulával is.

Alapnak fekete teát vagy zöld jázminteát használnak friss gyümölcsökkel keverve, például eperrel, almával, mangóval, avokádóval, banánnal, kókuszdióval, ananásszal, kivivel vagy őszibarackkal.

A Matcha egy kínai eredetű zöld teafajta, amely egyedülálló betakarítási módszere miatt vált különlegessé. Leszedése előtt négy héttel a tea bokrot (Camellia sinensis) letakarják, hogy megakadályozzák, hogy közvetlen napfény érje, így a levelek árnyékában növekednek.

A betakarítás után a leveleket megtisztítják, szárítják majd porítják. A legtöbb teafajtától eltérően a matcha mindig porított formában kerül forgalomba.

A port vízzel vagy tejjel keverve szolgálják fel. Az egyedi betakarítás miatt a matcha-tea általában magasabb teanin- és koffeinmennyiséget tartalmaz, mint más teafajták. A matcha ivásának hagyománya az ősi időkből származik, úgy gondolják, hogy kínai zen buddhista szerzetesektől származó örökség. A matcha fogyasztása mára a japán hagyomány részévé vált. Neve is japán eredetű és őrölt teát jelent.

A fekete tea elnevezés nagy és sokszínű kategória, amely az oxidáció mértékében különbözik a többi fajtától.

Főzéskor tipikus borostyánszínű vagy barnás árnyalatú, erősebb ízekkel és aromákkal, tipikus földes, malátás, diófélékre és gyümölcsökre jellemző árnyalatokkal. Mivel azonban számos változat létezik az ízprofil jelentősen eltérő lehet.

Érdekes módon Kínában a fekete teát vörös teaként (hong cha) ismerik. Állítólag így különböztették meg a szintén sötét árnyalatú pu erh teától.

Vélhetően Fujianból származik. Európába brit és holland kereskedők révén jutott el, ahol a legnépszerűbb teafajta lett. Napjainkban a fekete teát főleg Kínában, Indiában és Srí Lankán termesztik.