A hagyomány szerint Izmir régi neve egy Smirna nevű amazontól származik. A legrégebbi ismert megjelenése (aiol nyelvjárásban) Μύῥρα Mýrrha volt, amely megfelel a későbbi ión és attikai nyelvjárásokban a Σμύρνη Smýrnē névnek; később a rómaiak ezt a nevet vették át és használták. A település története évezredes messzeségekbe nyúlik vissza, aiolók, ionok, hettiták, frígek, perzsák, Nagy Sándor görögjei, a rómaiak, de még a genovai kereskedők is sokban hozzájárultak a város fejlődéséhez. Számtalan halhatatlan nagyság látta itt meg a világot, akik közül azonban kiemelkedik Homérosz, aki Ióniában született; az írásos emlékek alapján pedig az a legvalószínűbb, hogy Szmirnában, vagyis a mai Izmirben. Összeállításunkban bejárhatja velünk csodálatosan gazdag múlttal rendelkező város legfontosabb látnivalóit. A lista azonban közel sem teljes, Törökország és Izmir környéke megszámlálhatatlan kincset tartogat!

Efezosz (törökül: Efes, latinul: Ephesus) a Földközi-tenger vidékének, illetve Törökország egyik legnagyobb ókori lelőhelye. Fénykorában, a Krisztus előtti első században ez volt a világ második legnagyobb városa, Efezosznál csak Róma rendelkezett nagyobb hatalommal. Számos rekonstruált építmény és rom látható itt, köztük az Artemisz-templom, az ókori világ hét csodájának egyike.

A csodálatos dombtetőn fekvő Pergamon története a Kre. 5. századra nyúlik vissza, amikor a kultúra és a tudomány egyik legfontosabb központja volt. Virágzása egészen a XIV. századig tartott. A zűrzavaros időszakok ellenére Pergamon legfontosabb épületeinek maradványai megmaradtak, így az akropolisz, a Vörös bazilika, a régi vízvezetékek, a merészen meredekre épített amfiteátruma és egy történelmi jelentőségű könyvtár is.

A Bergama Asklepion (Pergamon Asclepeion) valóságos orvosi központ volt az ókorban, amely a görög Asklepios isten védelme alatt állt. Az intézményt a Krisztus előtti 4. században alapították Pergamon városában. A szent vizű forrás köré épült klinika, amelyek falai részben ma is állnak, egykor pszichoterápiás, masszázs-, gyógynövény-, fürdő- és iszapkezelések helyszínéül szolgált. Más egységeiben álomfejtés zajlott. Az Asklepionban a rómaiak idején fordultak meg a legmagasabb rangú betegek, így Marcus Aurelius és Hadrianus császár is. Nem véletlenül, hiszen mások mellett a Kr.u. 2. században itt praktizált a több mint 500 orvostudományi művet jegyző, birodalom-szerte befolyásos orvos, Aelius Galenus is.

Szmirna ókori görög eredetét semmi nem bizonyítja jobban, mint a városi agora létezése. Az agora az ókori görög városállamok „nyilvános gyülekezőhelye vagy piaca” volt. A Szmirnai Agora ma világ egyik legjobb állapotban fennmaradt ókori agorája. A Nagy Sándor által átépített, majd egy nagy földrengés után újjáépített épületek, a még álló oszlopok, boltívek bepillantást engednek abba, hogy milyen lehetett az egykori városközpont. De nem csak egy ősi város maradványait csodálhatjuk itt meg, az ókori agora szélén egy régi muszlim temető is tartogat érdekességeket. Szánjunk rá időt és sétálgassunk a korinthoszi oszlopok, az ókori görög istenek és istennők szobrai között, merengjünk el egy kicsit a múlton!

Sokak szerint az efezoszi Szent Mária-ház az a hely, ahol Jézus Krisztus anyja, Szűz Mária az utolsó napjait töltötte. Egykoron látogatók és zarándokok százezreit vonzotta, akik az alatta folyó forrás gyógyító erejében bízva érkeztek a helyszínre.

Törökország egyik történelmi attrakciója az Artemisz-templom vagy Artemision az ókori világ eredeti hét csodájának egyike volt. Efezosztól nem messze, a mai Selcuk városa mellett magasodott. A templomot a történelem során többször teljesen újjáépítették, miután a természet és a háborúk miatt többször is elpusztult. Eredeti köveiből sajnos keveset láthatunk mivel a romok nagy részét a British Museumba hurcolták. Az Artemisz-templom mindössze néhány mérföldre található Efezosztól, így könnyen megközelíthető. A helyszínről a Selcuk-i dombon található Szent János-bazilika romjai is megcsodálhatóak.

Az izmiri óratorony (İzmir Saat Kulesi) Izmir központjában, a Konak téren áll. A levantei francia építész, Raymond Charles Père tervezte óratorony 1901-ben épült II. Abdülhamid trónra lépésének 25. évfordulója alkalmából. A szultán valójában azzal ünnepelte negyedszázados évfordulóját, hogy több mint 100 óratornyot építtetett fel az Oszmán Birodalom területén. Az izmiri óratorony óraművét II. Vilmos német császár ajándékozta a szultánnak. A torony 25 méter magas és oszmán stílusban díszített. A torony alapja körül négy szökőkút lett elhelyezve, három-három vízköpővel. Az óratorony Izmir szimbólumává vált, 1983 és 1989 között szerepelt a török 500 lírás bankjegyek hátoldalán is.

A római kor előtti ókori romok egy napos kirándulásra fekszenek Kusadasitól. Szardisz (ma Sárt) a klasszikus ókorban a világ leggazdagabb városa volt. Kr.e. 7.–6. században virágzó Lyd királyság ura nem volt más, mint a Bibliából is ismert Kroiszosz (Krőzus), aki hallatlan vagyonával kiemelkedett a kor uralkodóinak sorából. Gazdagságának forrása a Tumulus-hegységből kitermelt arany volt. Kroiszosz gazdagsága annyira meseszerű volt, hogy a legendák azt tartják, hogy magát az aranypénzt is ő "találta fel". A város története a paleolitikum idejére nyúlik vissza, de évezredek óta tartó folyamatos földrengések miatt az ősi romok nagy része a föld alatt fekszik. Napjainkban a város római kori romjait csodálhatjuk meg, amelyek az első századba repítenek minket. Megtekinthetünk itt egy hatalmas, kétszintes római tornaterem maradványait, gyönyörködhetünk fürdők, üzletek, lakóházak mozaikokkal gazdagon díszített padló és faliképeiben.

Szardisz közkedvelt fotóhelyszíne, a kitűnő állapotban fennmaradt római közvécé is, amely a maga korában különleges technikai csodának számított.