Nevét valószínűleg a hettita Katpatuka, azaz a „szép lovak földje” szóból kapta. Kappadókia alatt általában a Kizilirmak folyó körüli Kelet-Közép-Anatólia síkságát és hegyvidékét értik. Itt keresztezte egymást több ősi országút, és itt kerültek kapcsolatba egymással a különböző kultúrák. Ez volt a hettiták földje is. Kappadókia ritkán lakott táját a miocén időszakból származó vörös homokkő- és sólerakódások jellemzik. E szokatlan régió eredete a mintegy 50 millió évvel ezelőtti miocén időszakra vezethető vissza, amikor kráterek és kémények uralták a tájat. Az eróziós erők alakították ki az egyedülálló kappadókiai tufakúpokkal borított tájat. Az emberek évszázadok óta ásnak a puha, de szilárd tufába, hogy lakóházakat, kolostorokat, templomokat és földalatti városokat hozzanak létre. Csokorba gyűjtöttük azokat a látványosságokat, melyeket semmiképp se hagyjunk ki, ha ide látogatunk.

A Goremei Szabadtéri Múzeumot tartják az egyik legnépszerűbb úticélnak, ha Kappadókiába látogatunk. Ez a múzeum egy hatalmas kolostorkomplexum, mindegyiknek saját temploma van. Emellett a Goreme Szabadtéri Múzeum 1984 óta az UNESCO Világörökség része, és egyike volt az első két UNESCO helyszínnek Törökországban. A komplexum a X-XII. századból származik, amikor Kappadókia fontos bizánci vallási központ volt.

A Zelvei Szabadtéri Múzeum egykor a régió egyik legnagyobb közösségének adott otthont, akik egy csodálatos barlangvárost hoztak létre, mely lakóházakkal, vallási és világi kamrákkal van tele. Az egyik legismertebb kappadókiai látnivalóként ismert múzeum legnagyobb attrakciója a sziklák mentén kanyargó ösvényeken barangolás és a barlanglakások tűzfekete belsejének felfedezése, valamint a környező vidék lélegzetelállító panorámájának megcsodálása. A muszlimok és a keresztények 1924-ig nagy harmóniában éltek itt. Ezután a Törökország és Görögország közötti megállapodások miatt a keresztényeknek el kellett hagyniuk a várost. A muszlimoknak is el kellett hagyniuk a völgyet az 50-es években, amikor az erózió veszélye fenyegetett. Kicsit távolabb költöztek, és egy modern falut hoztak létre, amelyet Új Zelve néven emlegettek.

Kaymakli földalatti városa a Kaymakli Citadella nevű domb alatt épült, és 1964-ben nyitották meg a látogatók előtt. Kaymakli falu lakói a földalatti város közel száz alagútja köré építették házaikat. Az alagutak legkedvezőbb helyeit a lakosok ma is pincéknek, raktáraknak és istállóknak használják, amelyekhez az udvarukon keresztül jutnak hozzá. A Kaymakli földalatti város alacsony, keskeny és lejtős járatokkal rendelkezik. Bár a földalatti város 8 földalatti emeletből áll, ezek közül ma már csak 4 van nyitva a nagyközönség számára, amelyekben a terek a szellőzőaknák köré szerveződnek.

Az Ihlara-völgy a Hasan-hegy és a Melendiz-hegy közelében található, körülbelül 100 méter mély kanyon, amelyet a Melendiz folyó alakított ki évezredekkel ezelőtt. Ihlara falunál kezdődik és Selime falunál, Selime kolostornál ér véget, miután 14 kilométeren keresztül kanyarog. Úgy tartják, hogy a völgyben több mint négyezer lakóhely és száz freskókkal díszített barlangtemplom található. Az Ihlara-völgyben egykor körülbelül nyolcvanezer ember élt. Az Ihlara-völgynek négy bejárata van. Az első a völgy elején, Ihlara faluban található. A második a völgy negyedik kilométerénél nyílik, ez a legnépszerűbb bejárat, ahol több mint 300 lépcsőfok vezet le a völgybe. A harmadik bejárat Belisirma falu, amely lehetővé teszi a völgybe való belépést autóval.

Kappadókia számos látnivalója közül kiemelkedik az Uchisar-vár. Ez a kastély Kappadókia legmagasabb pontján áll, mindössze 5 kilométerre van Görmétől. Utazzunk fel az Uchisar-vár tetejére, és gyönyörködjünk a környék csodálatos panorámájában, a távolban az Erciyes-hegy hófödte csúcsaival.

A Kizilirmak, a Vörös folyó partján fekszik Avanos városa. A piacairól híres város Kappadókia egyik leglátogatottabb helye. A Goremétől mintegy 8 kilométerre fekvő Avanos élénk központtal rendelkezik, amely minden szokásos kényelmi szolgáltatással rendelkezik, beleértve egy modern és egy turistaorientált hammamot, azaz törökfürdőt.

A Devrent-völgy, népszerű nevén Képzelet-völgy Kappadókia egyik legismertebb nevezetessége. A völgyben található kis tündérkémények különös kinézetükkel holdbéli tájat alkotnak. A völgyben sok állat alakú szikla is található, melyek úgy néznek ki, mint egy szoborállatkert, melyet a természet alkotott. A legkönnyebben a teve, a kígyó, a fókák és a delfin alakú szobrokat fedezhetjük fel, de ha szabadjára engedjük a fantáziánkat sok más formációra is rácsodálkozhatunk.

Kappadókia számos látnivalója közül Pasabag az egyik, amelyet nem szabad kihagyni. A Szerzetesek völgye nevet néhány tufakőbe faragott kúpról kapta, melyeknek külön története van. A legenda szerint a Simeon szerzetesek remetelakja is itt volt. Szent Simeon az V. században Aleppó közelében élt visszavonultan, amikor elterjedt a hír, hogy csodákat tett. A szerzetest zavarta a sok figyelem, ezért egy 2 méter magas oszlop tetején kezdett élni, majd később egy 15 méter magas oszlopba költözött. Onnan csak időnként ereszkedett le, hogy a tanítványai által hozott ételért és italért. A kappadókiai remeték úgy zárták el magukat a világtól, hogy tündérkéményekbe vágták magukat. A kéményeket alulról felfelé kivájták, így 10-15 méter magas szobák jöttek létre. A Pasabag-völgyben található Kappadókia leglátványosabb tündérkéményei közül néhány, melyeket gombaszerű alakjuk tett egyedülállóvá.

Çavusin falujában két gyönyörű bizánci templomnak lehetünk szemtanúi. Amint belépünk a városba, a Çavusin-templomot láthatjuk, melynek belső tere lélegzetelállító freskókkal van díszítve. A másik templomhoz egészen a hegygerincre kell túráznunk, ahol az elhagyott házak felett találjuk meg a Keresztelő Szent János-templomot, amelyről úgy tartják, hogy Kappadókia legrégebbi temploma.

Kappadókia másik gyöngyszeme a Goreme és Cavusin falvak között elterülő színpompás völgy. A völgyet a pasztellrózsaszín, sárga és narancssárga különböző árnyalataiban pompázó íves sziklák rétegzik, amelyeket vulkánkitörés, valamint szél- és vízerózió alakított ki. A lenyűgöző szépségén kívül a túrázók és aktív kikapcsolódás szerelmeseinek paradicsoma is, mivel számos kalandos túraútvonal található itt.

Ezeket a troglodita barlangvárosokat már a hettita időkben feltárták, és az évszázadok során egyre bővültek, amikor a különböző fosztogató seregek foglyokat és zsákmányt keresve bejárták Közép-Anatóliát. Kappadókiában 36 földalatti város található, a legmélyebb a Derinkuyu földalatti város, míg a legszélesebb a Kaymakli földalatti város. A Derinkuyu földalatti város az azonos nevű Derinkuyu városban található. A városnak mintegy 600 külső ajtaja van, amelyek a felszíni lakóházak udvaraiban rejtőznek. A földalatti város körülbelül 85 méter mély. Ez a legmélyebb földalatti menedékhely, amelyet a keresztények használtak a támadások elől való elrejtőzésre. Ez a barlang szűk járatokkal rendelkezik, amelyeket könnyen és tömegturizmustól mentesen felfedezhetünk, mivel a hely kevésbé ismert és népszerű, mint társai.

A Yeşilhisar kerületben található Soğanlı-völgy a leghíresebb helyek közé tartozik, amelyeket Törökországban, Kappadókia területén érdemes meglátogatni. Ez a völgy igen népszerű ősi történelmi helyszínei, kápolnái és szerzetescellái miatt. Három érintetlen kápolnát fedezhetünk fel, amelyek a Karabas Kilise, a Yilanli Kilise és a Sakli Kilise nevet viselik.