Argentína egyik leghíresebb látnivalója, a Perito Moreno gleccser Dél-Patagónia jég szabdalta vidékén, a Los Glaciers Nemzeti Parkban kápráztatja el csodálóit. Szinte elvakít kékesfehér ragyogása, amikor először pillantjuk meg az Argentino-tóból előre törő, tündöklő Perito Morenó-t, az utolsó jégkorszakból megmaradt dél-patagóniai jégmező 48 gleccserének legkülönlegesebbikét.
Nem csak látványa, méretei is tekintélyt parancsolók: 5 km-es szélességéhez 70 méteres tószint feletti magasság és akár 170 méteres víz alatti mélység is társulhat, s kiterjedése 250 km2.
 

Nevét „megtalálója”, Francisco Moreno XIX. századi felfedező után kapta, neki köszönheti elnevezését a ragyogó Lago Argentino is (az argent szó jelentése: ezüst).

A Perito Moreno gleccser több szempontból is igazi különlegesség. A Föld harmadik legnagyobb ivóvíz tartaléka, s a legtöbb gleccserrel ellentétben tömege folyamatosan nő. Napi kb. 2 métert halad előre, mely évi több mint 700 métert jelent, felső szakaszának jégtömegét pedig a Csendes-óceán felől fújó jeges szelek páralecsapódása növeli szüntelen. A keskeny Magellán-szorosba benyúló jégtömeg az Argentino-tó vizének két ágát köti össze. Amikor a gleccser eléri a szemközti partot, a jég elzárja egymástól a két víztömeget, ilyenkor a víz szintje az egyik ágban akár 30-35 méterrel is megemelkedhet. A víz nyomásának növekedésétől pedig elkezd töredezni gleccserfal. A jég belsejébe benyomuló víztömeg előbb-utóbb a jég összeomlásához vezet, ezért a 60 méteres jégfal 4-6 évente hatalmas robajjal beszakad. A tó szintje ekkor végre kiegyenlítődik a két oldalon, s a lassú folyamat kezdődik elölről.

Utoljára 2016 márciusában, 4 év kihagyás után szakadt be a gleccser jéghídja, a szemtanúk nem kis örömére. Az elvakult gleccser-rajongók képesek még az éjszakát is ott tölteni, hogy ne mulasszák el, ezt a rendkívüli eseményt. 2004 óta minden negyedik évben omlott be az ikonikus jéghíd, így 2020 az esélyes év a következő különleges természeti jelenségre.