A város legnépszerűbb parkja, a Jardin du Luxembourg a párizsi élet pillanatképét tárja a szemünk elé. Párok sétálnak a gesztenyefák között, a gyerekek fából készült vitorlásokat terelgetnek a tó vizén. A kert kialakítása 1612-ben kezdődött, amikor Marie de' Medici, IV. Henrik király özvegye új rezidenciájaként felépítette a Luxemburgi Palotát. A kert ma a francia szenátus tulajdona, amely a palotában ülésezik. A 23 hektáros kert gyepterületeiről, fákkal szegélyezett sétányairól, teniszpályáiról, színes virágágyásairól, valamint az 1620-ban épült festői Medici-kútról ismert.

Buttes Chaumont a város egyik legnagyobb zöldterülete, a buja park barlangokat, vízeséseket, tavat és még egy szigetet is rejt, melynek tetején egy Sibylle-templom áll. Jelenlegi formáját Haussmann báró alakította ki az 1867-es Exposition Universelle megnyitására. A parkon keresztül vezetnek a XIX. századi, elhagyott Petite Ceinture vasútvonal sínjei, mely napjainkban pedig kedvelt fotótémának számít.

A Courcelles sugárút főbejáratánál található neoklasszicista rotunda jelzi a gyönyörű Parc Monceau 8,2 hektáros parkjának bejáratát. Louis Carrogis Carmontelle 1778-79-ben angol stílusban alakította ki, kanyargós utakkal, tavakkal és virágágyásokkal. Egy egyiptomi stílusú piramis az egyetlen mára megmaradt eredeti építmény, de a park egyéb jellegzetességei közé tartozik a velencei Rialtóról mintázott híd, egy reneszánsz boltív és egy korinthoszi oszlopsor. A gyerekeket játszóterek, körhinta és bábelőadások is várják. A parkban olyan szobrokat találunk, melyek többek között Frédéric Chopin és Charles-François Gounod zeneszerzőket, valamint Guy de Maupassant írót ábrázolják.

A szökőkutakkal, tavakkal és szobrokkal teli 28 hektáros Tuileriák kertjét, amely a Jardin du Carrouseltől nyugatra kezdődik, jelenlegi formájában 1664-ben André Le Nôtre, a versailles-i kertek építésze hozta létre. A Szajna menti partokkal együtt az UNESCO világörökség részét képezik.

Az 1626-ban XIII. Lajos gyógynövénykertjeként alapított 24 hektáros párizsi botanikus kert idilli hely a sétálgatásra és piknikezésre. A Természettudományi Múzeum - Muséum National d'Histoire Naturelle - három kisebb épülete és egy kis állatkert, a La Ménagerie még vonzóbbá teszi a parkot. További látnivalók a bazsarózsa- és rózsakertek, egy alpesi kert, valamint az École de Botanique kertje, amelyet az iskola diákjai használnak.

A Párizs nyugati szélén található 845 hektáros kert megtervezését a londoni Hyde Park inspirálta. Délen két lóversenypálya található, a Hippodrome de Longchamp a galoppversenyek számára, a Hippodrome d'Auteuil pedig az akadályversenyek számára. Az erdők adnak otthont a híres Stade Roland Garrosnak is, ahol a francia nyílt tenisz bajnokságot rendezik.

A Párizs délkeleti sarkában található Bois de Vincennes mintegy 995 hektárnyi területet foglal magába. Az eredetileg királyi vadászterületet a forradalom után a hadsereg csatolta magához, majd III. Napóleon 1860-ban a városnak adományozta. A Bois de Vincennes mesés hely ahhoz, hogy elmeneküljünk egy kis időre a betondzsungelből, és egy maroknyi híres látnivalót is találunk itt, köztük egy varázslatos királyi kastélyt, a Château de Vincennes-t, hatalmas erődítményekkel és vizesárokkal. Párizs legnagyobb és legmodernebb állatkertje, a Parc Zoologique de Paris szintén itt található, akárcsak a csodálatos Parc Floral de Paris, egy botanikus park, amely izgalmas játszóterekkel várja a nagyobb gyerekeket. Az erdőben egy gyönyörű tó is található, ahol csónakokat lehet bérelni a tökéletes romantikus kikapcsolódáshoz.

A Párizs külvárosában található Versailles továbbra is az egyik legikonikusabb zöldterület a francia főváros közelében. A palotához legközelebb eső, 1661 és 1700 között francia stílusban kialakított rész híres geometrikusan elrendezett teraszairól, virágágyásairól, fákkal szegélyezett útjairól, tavairól és szökőkútjairól. A mintegy 400 márványból, bronzból és ólomból készült szobrot a korszak legtehetségesebb szobrászai készítették. A kert részét képezi az angol stílusú Jardins du Petit Trianon, ahol kanyargós, védett ösvényeken sétálhatunk. A palota délnyugati oldalán, a Parterre du Midi azaz déli virágágyás mellett épült Orangerie télen trópusi növényeknek nyújt menedéket.