Nepál és Bhután
A hindu mitológia szerint Siva isten otthona, ugyanakkor szankszrit jelentése szerint a „hó lakhelye” is a világ legfiatalabb hegyvonulata. A mintegy 70 millió éves Himalája hegyvonulat tövében várja Nepál és Bhután az utazót lenyűgöző tájaival, gazdag kulturális örökségével, páratlan természeti csodákkal, egyedülálló történelmi emlékekkel és spirituális élményekkel.
Nepál: A Buddhizmus bölcsője
Nepálról elsőre legtöbbünknek a színes imazászlók, az égbe törő sztúpák és a Himalája szemet gyönyörködtető csúcsai jutnak az eszünkbe. A hegyvidéki ország azonban ennél jóval többet nyújt. Nepál ősi történelme a Katmandu-völgyben kezdődött. Két kereskedelmi útvonal kereszteződésében feküdt. Mint ilyen, kulturális olvasztótégely lett.
A Sakya királyi családból származó Sziddhárta Gautama herceg a Kr. e. VI. században itt született, a ma szent helynek számító Lumbini közelében. Felnőttként a szemlélődő gondolkodás és meditáció útjára lépett, amely a megvilágosodásához vezetett. Ma Buddhaként tiszteljük.
ILumbini a béke és megvilágosodás nyomába eredő zarándokok millióit vonzza évente. Csakúgy mint a főváros Katmandu fölé magasodó Swayambhunath, azaz a Majomtemplom vagy a Dashain és a Tihar fesztiválok élénk, színes forgataga.
Nepál fantasztikus úti cél túrázóknak és a spirituális feltöltődést keresőknek egyaránt. De az is megtalálja a számítását, aki egyéni utazóként bele akar csöppenni egy olyan nemzetközi világba, amely talán nem is található meg máshol a világban. Katmandu egyik hangulatos bárjában ücsörögve úgy érezhetjük, velünk van az egész világ, a Föld megannyi pontjáról érkező utazóval közösen kortyolhatjuk el az italunkat. A nepáli utazás ráadásul pénztárcabarát, a nepáliak pedig kifejezetten jó kedélyűek és barátságosak az utazókkal.
ILumbini a béke és megvilágosodás nyomába eredő zarándokok millióit vonzza évente. Csakúgy mint a főváros Katmandu fölé magasodó Swayambhunath, azaz a Majomtemplom vagy a Dashain és a Tihar fesztiválok élénk, színes forgataga.
Bhután: A boldogság helyhez kötött*
Bhutánt sokan a boldogsággal, a sosem volt érintetlen, ideális és harmonikus buddhista királysággal azonosítják (*a turisztikai szlogen is ezt fejezi ki). A tökéletes himalájai paradicsom, ahol az ember önmagára és lelki békére lelhet. Nem véletlenül, hiszen Bhután a világ egyetlen országa, amely alkotmányában is deklarálta, hogy a király és a kormány feladata az emberek boldogságának biztosítása.
A szinte érintetlen természet itt éppúgy jelent hófehér gleccsereket, tiszta vizű rohanó folyókat és a világ legmagasabb meghódítatlan hegycsúcsait, mint kedvező klímájú, termékeny völgyeket, több ezer növény- és állatfajt, szubtrópusi dzsungelt. Az ország sok más szempontból is figyelemreméltó hely. Bhután a tibeti eredetű vadzsrajána, avagy tantrikus buddhizmus egyik utolsó és legfontosabb központja a világon, olyan meseszerű, ködbe burkolódzó zarándokhelyekkel, mint például a 3100 méter magasan a meredek sziklákra tapadó, „égi hajszálakon függő” Tigrisfészek Kolostor.
Mindezt tovább fűszerezi, hogy a bhutániak a hihetetlenül erős csilipaprikát nagy mennyiségben alapzöldségként fogyasztják; hogy a mindenütt szabadon növő tudatmódosító kendert a közelmúltig csak az étvágytalan disznók etetésére használták; és hogy a gonosz szellemeket házakra festett, sokszor ember nagyságú falloszokkal tartják távol.
A szinte érintetlen természet itt éppúgy jelent hófehér gleccsereket, tiszta vizű rohanó folyókat és a világ legmagasabb meghódítatlan hegycsúcsait, mint kedvező klímájú, termékeny völgyeket, több ezer növény- és állatfajt, szubtrópusi dzsungelt. Az ország sok más szempontból is figyelemreméltó hely. Bhután a tibeti eredetű vadzsrajána, avagy tantrikus buddhizmus egyik utolsó és legfontosabb központja a világon, olyan meseszerű, ködbe burkolódzó zarándokhelyekkel, mint például a 3100 méter magasan a meredek sziklákra tapadó, „égi hajszálakon függő” Tigrisfészek Kolostor.
Mindezt tovább fűszerezi, hogy a bhutániak a hihetetlenül erős csilipaprikát nagy mennyiségben alapzöldségként fogyasztják; hogy a mindenütt szabadon növő tudatmódosító kendert a közelmúltig csak az étvágytalan disznók etetésére használták; és hogy a gonosz szellemeket házakra festett, sokszor ember nagyságú falloszokkal tartják távol.
A leírás Valcsicsák Zoltán: Álmomban Bhutánban ébredtem c. könyvéből vett részletekkel készült. (www.bhutankonyv.hu).