Kassa csodája: a dóm

Szlovákiában a kassai Szent Erzsébet-székesegyház Európa legkeletibb fekvésű gótikus katedrálisa. Kassa városa bővelkedik látnivalókban, mégis mind közül valóságos gyöngyszemként emelkedik ki a katedrálisa, amely ma Szlovákia legnagyobb temploma. A Szent Erzsébet-székesegyház késői gótikus stílusában épült. A munkálatok 1380-ban kezdődtek és több szakaszban zajlottak és egészen 1580-ig elhúzódtak. A templomot Árpádházi (Thüringiai) Szent Erzsébetnek szentelték. Az építkezés három szakaszra osztható, első kb. 1420-ig tartott. Az alaprajz Xanten városának Szent Viktor dómját másolta. A második szakaszban a magasabb középső hajóra egy kereszthajót építettek, így a kereszt alaprajz szárai között négy csarnok jött létre. 1461-ben felépült a Mátyás-torony, a királylépcső és a szentség ház. A torony építésének befejezését az 1462-re datálják. Az következő szakaszában, 1467-ben Cromer Ágoston bíró megépíttette a Szent Kereszt-kápolnát és ekkor készült el a Mettertia-kápolna is. 1477-ben fejezték be a Szűz Mária-kápolnát és a Szent József-kápolnát (később elpusztult). Az 1491-es ostrom idején dóm jelentős károkat szenvedett, ezeket azonban kijavították, 1508-ra a szentély is elkészült. A levéltári adatok szerint Krompholz Miklós (Mikulás Krompholz) kőfaragó mestert bízták meg az újjáépítéssel. A több mint egy évszázadot átölelő építkezés ekkor ért véget. A későbbiekben persze érte még természeti csapás a dómot, ezeket azonban rendszerint kijavították. Az 1877 és 1896 közötti felújítás jelentős nyomokat hagyott az épületen, ekkor nemcsak restaurálták, hanem át is építették kassai dómot az eredeti, öthajós tervek nyomán. Az építkezést Steindl Imre tervei alapján Franz Schmidt irányította. Az átépítés során az északi hajó alatt kriptát alakítottak ki. 1906-ban itt helyezték örök nyugalomra II. Rákóczi Ferencet, édesanyját Zrínyi Ilonát és a fejedelem idősebbik fiát, Rákóczi Józsefet. Itt nyugszik továbbá generálisa, gróf Esterházy Antal, udvarmestere Sibrik Miklós, bujdosó társa Bercsényi Miklós, illetve az ő felesége, Csáky Krisztina grófnő is. A kassai Szt. Erzsébet-székesegyház belső tere számtalan csodát tartogat.. A legértékesebb ezek közül az 1470-es évek "mélyített szekrényű" típusába tartozó főoltár. 1474. és 1477. között állították fel, ekkor készültek el a festményei is. A 12,5 méter magas, nyitott szárnyakkal 8,1 méter széles oltár részei: szekrény a három főalakkal, predella, oromdísz, két pár szárny összesen 48 táblaképpel. Az oltárszekrény közepén Madonna-szobor karján a gyermek Jézussal, jobbján Erzsébet, Keresztelő Szent János anyja, balján Árpád-házi Szent Erzsébet látható a charitas jelképeivel. A predellán a feltámadó Krisztus alakja jelenik meg. Az oltár szárnyai 125 x 80 cm nagyságúak. Nyitott állapotában Árpád-házi Szent Erzsébet életének 12 pillanata elevenedik meg a táblákon. Behajtva a passió 24 jelenetét ábrázolja. A külső szárnyak Mária életéből vett jeleneteket elevenítenek meg. A templom és a kripta felfedezése után érdemes a toronyba is felmásznunk. Itt laknak a dóm öreg harangjai és a régi óraszerkezet is megcsodálható. A toronyból elragadó panoráma nyílik a Kassa városára, amelyet szintén érdemes megcsodálni.

Kapcsolódó inspirációk:

Kapcsolódó ajánlatok: