Top 10 izraeli étel

Az izraeli konyha számos különleges gasztronómiai különlegességgel kecsegtet. Az ország polgárai a Közel-Keletről, Kelet-, Közép- és Nyugat-Európából illetve Afrikából érkeztek különleges sokszínűséget teremtve a konyhaművészet területén is. Ezúttal 10 különleges ételt mutatunk be, amelyeket Izraelben járva feltétlenül meg kell kóstolni! A tradicionális ramadán desszertek közül a knafét tartják a királynőnek. Egyes szerzők úgy vélik, az iszlám előtti Szíriából származik, míg mások szerint a palesztin város, Nablus volt a születési helye - ebből ered a kanafeh nabulsieh név. A desszertnek komoly kulináris hagyományai Törökországban, Egyiptomban, ahol még az egyiptomi nemzeti ételek között szerepel. Két ropogós réteg kataifi tésztából készül, zamatos sajtkrémmel töltve, gyakran narancshéjjal és kardamommal ízesítve, amit végül citromlével és narancsvirág-vízzel édesített cukorsziruppal locsolnak meg. A török verzióját, a künefe-t hagyományosan hatay, urfa vagy antep sajttal készítik és általában pisztáciával megszórva, melegen szolgálják fel. Az 1940-es és 1950-es években iraki zsidók először hozták Izraelbe. A sabich tulajdonképpen egy szendvics. Sült padlizsánnal, főtt tojással, tahini szósszal, izraeli salátával, hummussal, pácolt mangó szósszal (amba) és petrezselyemmel töltött pita. Gyakran snackként vagy reggeliként szombat reggel fogyasztják. Az izraeli reggeli számos összetevőből áll: joghurtból, sajtból, salátákból, omlettekből, paprikából, halból, olajbogyóból, friss gyümölcslevekből, mártásokból és vajból. A kibucokban reggelente szükség volt az energiára, ezért rendszerint kiadós reggelivel kezdődött a nap. Az izraeli szállodák az 1950-es években felfedezték maguknak a kibucokban felszolgált reggelik legjobb fogásait és számosat át is vettek az étlapjaikra. Mivel a zsidó kultúrában tilos a hús és a tejtermék együttes kiszolgálása, választani kellett, a szállodákban felszolgált reggelik alapjai így a tejtermékek lettek. A Kugel népszerű zsidó étel, a kelet-európai askenazi zsidók specialitása. Sült, rakott étel, burgonyával vagy tojásos tésztával készítenek, hozzáadott sajttal, tejjel és zöldségekkel. A kugelben nincs hús, mert a tej és a tojás hússal való kombinálása nem kósher. Az étel neve a német labda szóból származik. A kugel desszertként is elkészíthető. Az édes kugelek szárított gyümölcsöket, például mazsolát tartalmaznak. Függetlenül attól, hogy sós vagy édes - a kugelt gyakran szolgálják fel sábeszkor és más zsidó ünnepeken. Előételként vagy köretként is megállja a helyét. Néhány zsidó közösségben a kugelről úgy gondolják, hogy szerencsét és áldást hoz, különösen, ha azt egy rabbi kínálja. A sólet tulajdonképpen egy hagyományos zsidó pörkölt, amelyet hosszasan főznek. A kelet-európai sólet árpából, a babból és a húsból áll, változó ízesítéssel. A sóletet hagyományosan pénteken, a zsidó szombat ünnepe előtt főzik, amikor minden munka tilos. A sábeszre az ízek összeérnek, a bab meglágyul, míg a hosszabb főzési idő miatt a hús keményebb részei is finoman megpuhulnak. Az ételt Izraelben fogyasztották először innen terjedt el a Közel-Keleten majd Észak-Afrikában. A 9. században már Spanyolországban is főzték. Manapság a sólet megtalálható az egész világon, például Amerikában, Németországban, Hollandiában, Marokkóban és Magyarországon is. A challah egy kovászos, fonott tojásos kenyér, amelyet hagyományosan a sábeszkor és az ünnepeken fogyasztanak a zsidó közösségekben. Sütés előtt sokszor mákkal, szezámmaggal vagy koriandermaggal is meghintjük, a mannát jelképezve, amely az égből hullott alá, miközben az zsidók vándoroltak. Sábeszre hagyományosan két challah kerül az ünnepi asztalra, az igazságosságot, a szeretetet és a békét jelképezik. Száraz fehér- és vörös borokkal fogyasztják. A Tahini paszta pirított, őrölt szezámmagból készül, általában citromlével és vízzel keverik. Hihetetlenül sokoldalú öntet számos hús- és zöldségételt kísér. A tahini gazdag textúrájú, könnyű és ízletes. A paszta nagy mennyiségben tartalmaz B- és E-vitamint, magnéziumot, vasat és kalciumot. A szezámmag az ókori Perzsián keresztül jutott Izraelbe, ahol szent ételnek tekintették. A szezámmag annyira drága volt, hogy kezdetben főként az arisztokraták fogyasztották. A tahini hamarosan elterjedt Indiában, Afrikában és Ázsiában is. Ma a világ számos országában, így Görögországban, Irakban, Törökországban, Szíriában és Egyiptomban is rendkívül népszerű. Pácolt és nyárson pörkölt shawarma ízletes közel-keleti húsétel. Eredete az Oszmán Birodalom idejére vezethető vissza, neve a török çevirme szó arab kiejtéséből származik. A shawarmát bárányból, pulykából, csirkéből és marhahúsból vagy különféle húsok keverékéből készítik, hosszú órákon át készül. A tökéletes shawarma valódi titka a pác. A fajtától függően a húst akár két napig is érlelik. A pácok joghurt vagy ecet alapúak, amihez fahéjat, szegfűszeget, kardamomot, szerecsendiót, fekete borsot, szegfűborsot, szárított lime-ot, fűszerpaprikát, fokhagymát, gyömbért, citromot és babérlevelet adnak. A shawarmát hagyományosan önmagában szolgálják fel. Az izraeli shawarma tahinival kerül az asztalra. A népszerű, hagyományosan csicseriborsóból készülő ételt Izraelben tahini pasztával, citromlével és fokhagymával készítik. Még ma sem sokat tudunk az eredetéről, bár a hummus legkorábbi említése a 13. századi Egyiptomban történt. Annak ellenére, hogy az izraeli nemzeti ételek közé sorolják, valószínű, hogy Egyiptomból, Libanonból vagy Palesztinából származik. Az 1950-es években a jemenita bevándorlók kezdték falafel készítését az utcákon és papírba csomagolva árulták. Az izraeli változatban fava babot használnak a csicseriborsó helyett, a keveréket általában petrezselyem, koriander, kömény és hagyma ízesíti. Manapság mind Izraelben, mind más közel-keleti országokban a falafel-fritteket pitával árulják, friss vagy pácolt zöldségek kíséretében, hummus pasztával, tahinival vagy a fokhagymás, joghurtos mártással, a zestyvel kísérve.

Kapcsolódó inspirációk:

Kapcsolódó ajánlatok: