A legenda szerint az alapkövet maga IV. Károly német-római császár helyezte el 1357. július 9-én hajnali 5 óra 31 perckor. Az időpont nagyon fontos volt a császár számára, aki erősen hitt a numerológiában és úgy gondolta, ez a konkrét időpont palindromot alkot (1357 9, 7 5:31), ami erősíti a hidat.

Érdekes momentum, hogy a korabeli technikáknak megfelelően az építők tojást és tejet is kevertek a köveket összetartó cementbe, hogy a kötés biztos legyen. Vicces elem, hogy a hozzávalók begyűjtését a király vállalta. Az építészetben kevés jártas falvak közül azonban néhány, hogy kedveskedjen az uralkodónak, megfőzve küldte el a tojásadót, ami nem segítette a munkálatok gyors befejezését. Az új híd végül 1402-ben készült el.

A Károly híd krónikájához tartozik, hogy innen lökték a Moldvába 1393-ban Nepomuki Jánost mert elutasította IV. Vencel követelését, hogy adja ki felesége gyónási titkait. Jánost a XVIII. században avatták szentté.
A prágai Károly híd 516 méter hosszú és közel 10 méter széles. Végeit gótikus tornyok zárják; a hidat a XVII. század óta aranyozott fakereszt díszíti. A híd 30 szobrának legtöbbje barokk stílusú, és 1700 körül kerültek a helyükre. Az első a Csehország védőszentjének, Nepomuki Szent Jánosnak állított szobor volt még az 1400-as években.

A hídon, azon a helyen, ahol Nepomuki Jánost a vízbe vízbe lökték, egy öt csillaggal ellátott sárgaréz keresztet állítottak. A hagyomány szerint, aki úgy érinti meg, hogy minden ujja egy-egy csillagot érint, teljesül egy titkos kívánsága. De a Nepomuki Szent János szobrát díszítő domborművet is alaposan fényesre polírozták az érintő kezek, állítólag ez is szerencsét hoz.