Kjongbokkung Palota (Szöul, Dél-Korea)
A dél-koreai főváros színes rendezvények és fesztiválok helyszíne, az eseménynaptár egész évben tele, egymást érik a különleges bemutatók, és előadások. Ezek közül több kifejezetten a koreai szokásokat eleveníti fel és mutatja be az ide érkező utazónak. A hagyományőrző ceremóniák egyike a Kjongbokkung Palota előtti őrségváltás, melyet 1496-tól hosszú ideig naponta megtartottak a palota főkapuja előtt. Az ősi hagyományt 1996-ban elevenítették fel újra, azóta szolgál a turisták remek szórakozásaként. Az ázsiai ország Királyi Őrsége a palota kapuját és a városkapukat volt hivatott védeni, nagyon szigorú szertartást követve, hogy a királyi családot és az országot biztonságban tartsák. A Kjongbokkung kapuinak jellegzetessége, hogy koreai erődök kapui után mintázták, ami jelezte, hogy a palotát a fő királyi rezidenciának szánták. A palotát egy rendkívül masszív, hosszú védfal veszi körül, ami 5 méter magas és a 2 méter vastagságot is meghaladja.
Az épület főbejáratánál- kedd kivételével -naponta 10:00 és 15:00 között óránként látványos őrségváltást tartanak. A színes ceremónia az eredeti, 15. századi hangulatot és koreográfiát próbálja visszaadni. Az első alkalommal a teljes palotaőrség felvonul, a bevonulót hangos dobpergés jelzi, egyébként a hagyományos őrségváltás óránként zajlik harsogó zeneszó mellett. Az őrségváltás még a Gwanghwamun kapun belépve a hatalmas előudvarban ingyenesen megtekinthető, ide még jegy sem kell. A bejáratnál mindemellett remek ismertetőt lehet kapni az őrségváltás menetéről és történelmi hátteréről, valamint színes képekkel illusztrálják, hogy a királyi gárda milyen pozíciójú katonákból áll.
Arlingtoni Nemzeti Temető (Arlington, USA)
A sírkert Washington D.C. mellett található, az arlingtoni dombon, s ez az Egyesült Államok legnagyobb tiszteletnek örvendő katonai nekropolisza. Korábbi elnökök és amerikai hírességek végső nyughelye.
Az első gyászszertartást 1862-ban tartották, azóta közel félmillió embert helyeztek itt végső nyugalomra. A temetőből kilátás nyílik a „Nemzet folyójára” , a Potomac-re, illetve egyes pontjairól a Pentagon épülete is jól látható. A cinteremben megannyi sorban, számos rendben sorakoznak a csillogó, egyforma fehér sírkövek.
A temető egyik legikonikusabb épülete száz éve készült el, amikor is felépítették az Arlington emlékamfiteátrumot, amelyet a mai napig ravatalozóként használnak a temetési szertartásokhoz. Talán még ennél is ismertebb, méltóságot sugárzó hely az ismeretlen katona sírja, amely előtt a nap 24 órájában katonai díszőrség teljesít szolgálatot. A két világháború, valamint az amerikai történelemben igen fontos szerepet játszó koreai és a vietnami háború egy-egy katonája lett itt eltemetve. 1998 óta a vietnami katona sírhelye üresen áll, köszönhetően annak, hogy személyazonosságát sikerült megállapítani, s így földi maradványait a családja máshol temette el. Az összességében is fennkölt sírkertben az őrségváltás is nagyon látványos, pontos koreográfiája van az őrzésnek. A díszőrséget adó katona egy gumiszőnyegen lép egészen pontosan huszonegy lépést, majd kelet felé fordul, s 21 másodpercig néz arra. Utána ismét 21 lépés következik, s ismét 21 másodperces nézés észak felé. Ez a precíz koreográfia ismétlődik fél órán át, amíg nem jön a váltás. Minden egyes fordulónál áthelyezi a fegyvert a látogatók felőli vállára, jelezve, hogy ha kell fegyverrel is kész megvédeni a sírokat. A temetőbe autóval nem lehet behajtani, de ezt nem is kell bánni, hiszen ingyenes busz szállítja az érdeklődőket a különböző nevezetes pontok között.
Szintagma tér (Athén, Görögország)
Bármikor is járunk a görög fővárosban, utazásunk nem lehet teljes a parlament melletti különleges koreográfiával fűszerezett katonai őrségváltás megtekintése nélkül. A Szintagma téren az ismeretlen katona sírja előtt szolgálatot teljesítő, színes egyenruhát viselő evzonok naponta többször is váltják egymást, de az igazán látványos ceremónia vasárnaponként 11 órakor szokott kezdődni. Az őrség tagjának lenni illetve a ceremóniában részt venni az őrök számára különleges megtiszteltetést jelent. Mi sem bizonyítja jobban állhatatosságukat, mint egy 2001-es eset, amikor egy tüntetés alkalmával molotov-koktélt dobtak az egyik őr fabódéjára, mely lángba borult. Az éppen szolgálatát teljesítő katona – már részben megperzselt egyenruhában – mindaddig el sem mozdult, amíg felettese engedélyt nem adott rá. A díszőrség tagjainak buggyos nadrágos, fehér inges, mellényes és keleties övkötővel kiegészített, kissé szokatlan, de nagyon ünnepélyes egyenruhája még a görög szabadságharc idejéből maradt fenn. A kis szoknya 400 berakása a 400 évnyi ottomán elnyomásra utal. És a híres bojtos, piros bőrcipők! Gyönyörűek, de darabonként három kilót nyomnak.
Kapuzárási ceremónia (Wagah) India és Pakisztán határán
Az Amritsar és Lahore közötti utat jól ismerik, akik Indiából Pakisztánba szárazföldi határon keresztül akartak eljutni, lévén az ezredfordulóig ez volt az egyetlen lehetséges határátkelő. Wagah városa egy 1947-es határrevízió következtében kettészakadt, egyik része Indiában, másik pedig Pakisztánban található. Ezen a településen alakult ki egy színes parádénak is beillő kapuzárási ceremónia, ahol mindkét ország fegyveres erői látványos és táncszerű harcászati mozdulatokkal igyekeznek megfélemlíteni az ellenséget, azaz a túloldaliakat. A ceremóniának immár több, mint 50 éves hagyománya van, s mára tömegeket vonzó látványossággá vált, amint az egymással versengő, megfélemlítő koreográfiákat felvonultató pakisztáni és indiai határőrök minden este leeresztik országuk zászlaját, és bezárják a határ kapuit. A határ mindkét oldalán hatalmas tömeg gyűlik össze hangos kurjantásokkal és tapssal biztatva a jól megtermett, hatalmas taréjú turbánt viselő katonák bakancsdobbanásoktól hangos, olykor homlokig emelt, nyújtott lábbal bemutatott díszlépését és erőfitogtató masírozást. A feszes mellkasok és a kigúvadt szemű, marcona képű köszöntések, a kapuk éjszakai becsukását megelőző rideg kézfogás még mindig magukban hordozzák a szétválást követő kemény összezördülések emlékét.
Svájci gárda (Vatikán)
A Vatikán a világ legkisebb területű és népességű független állama, egyetlen szomszédja van, az olasz főváros, Róma. Bármennyire is parányi államról legyen szó, az egész világon ismerik a pápai állam területén szolgálatot teljesítő festői egyenruhájú svájci gárdistákat. Hajlamosak lennénk azt hinni, hogy a reneszánsz megjelenés valamiféle „operetthadsereget” takar, de a valóságban a kor kihívásainak megfelelően felkészített haderőről beszélhetünk. Jelentkezni csak a kötelező katonai szolgálat töltése után lehet, így aki gárdistának jelentkezik, már megfelelő katonai alapképzettséggel rendelkezik. Elvárás továbbá a svájci állampolgárság, a 30 évesnél fiatalabb életkor, a nőtlen állapot, a 174 centimétert meghaladó magasság és a legalább középfokú végzettség. A svájci hadsereg hivatásos állományából kikerült 110 fős alakulat ezredesi rangú parancsnokát további hat főtiszt segíti, köztük az alezredesi rangot viselő tábori lelkész.
Egyes teóriák szerint a svájci gárdisták egyenruháját maga Michelangelo tervezte, valójában azonban az első gárdisták ruhájáról csak annyit lehet tudni, hogy feltehetőleg nem különbözött a korabeli katonákétól. Minthogy öltöztetésükről a pápa gondoskodott, az egyenruha a pápa színeket tükrözi és pápai jelvények egészítették ki. A komplett díszuniformis 154 darabból áll és előírásszerű felöltése legalább két órát vesz igénybe.
A díszszázad tevékenységének túlnyomó része manapság egyszerű őrszolgálatból áll: a vatikáni rendőrséggel együttműködve ellenőrzik a forgalmat, és felvilágosítással szolgálnak az érdeklődőknek. A díszőrség biztosítása csak munkájuk kisebb részét teszi ki, de éppen ez adja a látványos programot, amikor a Harangok árkádjánál megtartják az őrségváltást, amikor igazán közelről megtekinthetjük a nem mindennapi haderőt.
Stockholmi palota (Stockholm,Svédország)
A Stockholmi palota a mindenkori svéd uralkodó hivatalos lakhelye, mindemellett őfelsége irodáinak is otthona. A palotát 24 órán át a Högvakten őrzi. A díszőrség Gusztáv Vasa idejéből fennmaradt hagyomány. Több érdekesség fűződik az alakulathoz: a karolin időkben a cintányéros mindig szerecsen volt, vagy feketére festett ábrázatú őslakos. Később XIV. Károly János kötelezővé tette a bajuszviseletet, ennek híján szénnel vagy grafittal rajzolt álbajusszal tettek eleget követelményének. A testőrség manapság nem kiváltság, a királyi család megvédésének megtisztelő feladatát közönséges regruták látják el.
A város egyik legjelentősebb látványossága a naponta délben, a külső udvarban végbemenő őrségváltás. Az ünnepélyes őrségváltásra az árkádokkal körbefogott külső várudvaron Kristina Gyllenstiernának -Stockholm védőjének- szobra előtt kerül sor.
A lovas rendőrök kísérte, kék-fehér egyenruhás lovas testőrök 11:45-kor indulnak a közeli Hadtörténeti múzeumból. Szépen rendezett kettős sorokban, trombitaszó közepette érkeznek, majd felsorakoznak a külső várudvar közepére kirakott ágyúkkal szemben.
Amikor a nagytemplom tornya háromnegyedet üt az árkádok alól - itt indította 1792-ben III. Gusztáv a rendek hatalmát megdöntő államcsínyt - elnyújtott kiáltás hallatszik. A leváltásra váró 45 testőr szabályos rendben felsorakozik az ágyúk mögött, majd a mindeddig a háttérben várakozó friss váltás kivont karddal belovagol, a várudvarba érve balra kapják a fejüket. Mindezt természetesen dobszóval és zenei kísérettel teszik, egy igen látványos ceremónia zárásaként.
Kapcsolódó ajánlatok:
