A Mezquita katedrális a város legnagyobb műemléke. Miután a mórok 711-ben elfoglalták Córdobát, a korábbi vizigótok által emelt keresztény templomot kettéválasztották, és azt mind a keresztények, mind a muszlimok istentiszteleti helyként használták. Ám 784-ben Abd al-Rahman emír parancsára a templomot lerombolták és megkezdték egy nagy mecset építését. Az építkezés több mint két évszázadon át tartott és az épület végül 987-re készült el. Ekkorra Córdoba az iszlám királyság legfontosabb városa lett. Amikor a várost 1236-ban a keresztények visszafoglalták, a mecsetet templommá alakították és a XVI. században V. Károly reneszánsz hajóval egészítette ki a mór építményt. Az így létrejött hibrid katedrális azóta is zavarba ejtően tökéletes szépségével mindenkit ámulatba ejt.

A Medina Azahara - amely mintegy 8 km-re a városon kívül található - legalább olyan érdekes, mint a Nagymecset. A X. század közepén a "ragyogó város" volt Al-Andalúz, azaz a mór uralom alatt álló Spanyolország közigazgatási fővárosa. Az építkezés 936-ban kezdődött Córdoba Omajjád kalifájának, Abd-ar-Rahman III al-Naszir parancsára. A hozzáépítések és átalakítások évtizedeken át folytatódtak, de 1010-ben Azaharát kifosztották, ami után évszázadokig elhagyatottan állt. Maradványait csak a 20. század elején fedezték fel és bár az eredeti városnak csak mintegy 10%-át tárták fel, mégis jó képet kaphatunk arról, hogy Medina Azahara virágkorában milyen csodálatos lehetett.

A Puente Romano a Kr. e. I. századból származik. A város mór megszállása idején ugyan átépítették, alapjai a római korban készültek. Az Andalúzián keresztül egészen az Atlanti-óceánig hömpölygő Guadalquivir átláthatatlan vize fölött alacsonyan ívelő hidat 17 pillér támasztja alá, kettő közülük az eredeti szerkezethez tartozott. A híd közepén, Szent Rafael XVII. századi szobra mellett érdemes megállni, innen tökéletesen szemügyre lehet venni Córdobát és a város körülvevő zöld, dombos vidéket.

Córdoba legszebb és legkülönlegesebb látnivalói építészeti szükségszerűségből születtek. A város a nyári hónapokban Európa egyik legmelegebb települése, a hőmérséklet gyakran meghaladja az elviselhetetlen 40 °C-ot, ezért a lakosok számára mindig is fontos volt, hogy a nap közepére legyen menedékre találjanak. Már a rómaiak által elfoglalt Córdobában a házak belső, nyitott átriummal épültek, amelyet minden oldalról vastag kőfalak védtek a nap sugaraitól. Az évszázadok során ezeket a hűvös és árnyékos menedékeket virágokkal, növényekkel és szökőkutakkal díszítették - ez a gyakorlat Córdoba mór megszállása idején tovább folytatódott. A Fiesta de los Patios során, 1918 óta a córdobai városháza díjazza is a legszebb városi teraszt.

A córdobai Fiesta de los Patios egyik legnagyobb sztárja az elegáns, 15. századi Palacio de Viana, egy hatalmas épület, amelyet évszázadokon át a spanyol királyi családok használtak. Az 5 eurós belépőért a Viana 13 teraszát és kertjét csodálhatjuk meg. Ezek a bonyolultan kialakított, színes növényekkel, virágokkal és fákkal illatosan benépesített terek Córdoba legpompásabb közterei közé tartoznak. Érdemes rászánni egy jó órát a látogatásra. Különleges csodákban lesz részünk!

Az évente megrendezett Fiesta de los Patios és a Palacio de Viana nem az egyetlen lehetőség, hogy megcsodáljuk Córdoba híres virágait. Az óváros legtöbb utcáján végigsétálva számos gyönyörűen díszített homlokzattal találkozhatunk, de a legkülönlegesebb utca mind közül a Calleja de las Flores. Itt minden egyes ház úgy néz ki, mintha egy meséből lépett volna elő. A mecsettől és a katedrálistól északra, az óváros szívében található ez az ódon, színes kis utca. Córdoba legszebb utcája, ami egy olyan városban, ahol minden második ház képeslapra illik, különösen nagy bóknak számít.

A mecset-katedrális mellett gyakran háttérbe szorul az Alcazar de los Reyes Cristianos vára pedig ez a város egyik legfontosabb építészeti emléke. A királyi palota építését 1328-ban XI. Alfonz kasztíliai katolikus király rendelte el, mint Andalúziában oly gyakran, egy hatalmas mór erőd romjaira épült. A X. század végén, amikor az iszlám királyság hatalmának csúcsán volt, Córdoba volt a világ egyik szellemi központja és az Alcazar egykori erődjében őrizték a nyugati világ legnagyobb könyvtárát. Alfonz az Alcazar építésénél az eredeti mór építmény maradványainak csak egy töredékét használta fel, de a mudejar stílust választotta, így a helyszín mór hangulatát megőrizte.

Córdobát átjárja a bikaviadalok története. Az óvárosban, a Plaza del Conde de Priego téren áll a leghíresebb matador, Manolete (1917-1947) emlékműve. Érdemes meglátogatni a Museo Taurino-t, a bikaviadal-múzeumot is, amely lenyűgöző betekintést nyújt a vitatott látványosság múltjába.