Córdoba mecset-katedrálisa (ez a hivatalos elnevezése) lenyűgöző emlékműve az Andalúziát formáló két vallásnak és kultúrának: az iszlámnak és a kereszténységnek. A reneszánsz templom közvetlenül az egykor az iszlám királyság legfontosabb mecsetének közepén foglal helyet.

A helyszínen eredetileg egy római templom állt, amelyet később egy keresztény vizigót templom váltott fel. Ám 711-ben, amikor a mórok elfoglalták Andalúziát, a vizigót építményt két részre osztották, és mind a muszlimok, mind a keresztények istentiszteleti helyként használták. A vallási pluralizmus uralma Córdobában azonban nem tartott sokáig: 784-ben Abd al-Rahman emír parancsára a templomot lerombolták és megkezdődött a mecset építése. Az építkezés több mint két évszázadon át tartott és amikor az épület 987-ben a külső hajóval és az udvarral kiegészülve elkészült, az arábiai Kába mecset után a második legnagyobb lett az iszlám világban. A mecset építését számos legendás történet is kíséri. Ezek közül az egyik az épületet megvilágító lámpásokról szól. A történet szerint, amikor az építkezés a X. század végén a végső fázisába érkezett és az iszlám királyság hatalmának csúcsán állt, a rettegett harcos, Al-Mansur erőszakos rombolásba kezdett Észak-Spanyolországban. Hogy ellenfeleit hergelje, Santiago de Compostelába érkezve egyenesen a város katedrálisába lovagolt és a lovát szentelt vízzel itatta meg. Mintha ez nem lett volna elég sértő, Mansur eltávolíttatta a katedrális harangjait is. Córdobába szállíttatta őket, hogy anyagukból a mecset lámpásai elkészülhessenek.

Amikor aztán 1236-ban Córdobát visszafoglalták a keresztények. III. Ferdinánd király első rendelte az volt, hogy a mecset lámpásait visszaszállíttatta Santiago de Compostelába, ahol beolvasztva ismét harangokká alakították őket.

A későbbi keresztény uralkodók átalakították és kiegészítették az épületet, de soha nem rombolták le, így alakult ki a ma is látható hibrid szerkezet. Végső formájához a XIII. század közepén X. Alfonz a Villaviciosa és a Királyi Kápolna építésével járult hozzá, míg a XVI. században V. Károly a nagy reneszánsz hajóval egészítette ki. A mecset legtöbbet fényképezett látványossága a hatalmas főcsarnok, amelyet több mint 850 kettős ívű oszlop támaszt alá. A mórok nem tisztelték elődeiket és a római, illetve vizigót épületeket elbontották, hogy az építőanyagokat a saját céljaikra felhasználják. Így történt Córdobában is. A korábbi építmények maradványai ma ennek a csodálatos épületnek a részét képezik.