A tipikus gyarmati városokkal ellentétben Havanna nem egy, hanem négy fő téren épült ki: a Plaza de Armas, amely a katonai és védelmi központ volt, mivel erődítményt és egy nagy udvart használtak katonai felvonulásokhoz; a Plaza de la Catedral, mely a katedrálisával együtt vallási központként szolgált; a Plaza Vieja, kereskedelmi központ volt, fontos piacoknak adott otthont; és a Plaza de San Francisco de Asís, amely az export és import fő helyszíne volt, mivel itt volt a kikötő, ahol a spanyol hajók kikötöttek.

Talán nem meglepő, hogy a spanyol gyarmatosítók az 1500-as években olyan építkezési stílust csempésztek Havannába, amely már Spanyolországban is elterjedt volt, hiszen ezt már ismerték és kipróbálták. Természetesen ezt a mór ihletésű stílust kicsit csiszolni kellett, hogy jobban alkalmazkodjon az Újvilág körülményeihez. Bár Spanyolországtól nem idegen a hőség, Kubában az időjárási körülmények sokkal jobban próbára teszik az épületeket, és ez egyértelműen megmutatkozik a havannai építészetben. A félig zárt tornácok - portalesek - praktikus okokból egyre inkább elterjedtek, az ablakokat pedig biztonsági rácsokkal szerelték fel, mely lehetővé tette, hogy a nagy ablakokat folyamatosan nyitva lehessen hagyni, ami elengedhetetlen volt a trópusi éghajlat páratartalma mellett.

Ezek a nagy ablakok beengedik a ragyogó napfényt, azonban gyakori volt, hogy a nagyobb házak pincével vagy félemelettel épültek, hogy az alsó részek a ház körül munkákat végző rabszolgáknak helyet adhassanak. A szűkös hely nem tette lehetővé, hogy különálló lakrészeket építsenek a telken, így a személyzet szállását magába a házba kellett beépíteni.

Havanna építészetének nagy része barokk stílusú, vagy legalábbis annak egy változata. A barokk az 1600-as években Olaszországban alakult ki, de csak majdnem egy évszázaddal később jutott el Havannába. A barokk havannai építészet sokkal finomabb természetű, mint a korábbi, mór ihletésű spanyol gyarmati építészet. Kuba akkoriban Európa előszobájának és reprezentálásának számított, így nem az volt a cél, hogy egy egyedi építészeti stílus kialakuljon, hanem hogy hasonlítson Európa építészetére.

Nemcsak a spanyolok gyarmatosították az Újvilágot. A szomszédos Haiti szigete nagyrészt francia gyarmat volt, és a francia telepesek egy része rettegve menekült el az 1791-es rabszolgafelkelés után, többek között Kubába. Érdekesség, hogy Kubában csak 1886-ban törölték el a rabszolgaságot. Sok francia telepedett le a kubai fővárosban, és a havannai építészetben is francia hatások érvényesültek.

Miután Kuba az 1900-as évek elején elnyerte függetlenségét Spanyolországtól, a spanyolországi hatásokat, sőt, az európai hatásokat is sutba hajították. Az ebből a korszakból származó havannai építészet valójában számos amerikai hatást mutat, különösen jó példa erre a kubai Capitolio Nacional - a kubai Capitolium épülete -, mely hihetetlenül hasonlít a washingtoni megfelelőjére. A főváros épületeibe ebben az időszakban sok amerikai beruházás történt, és a forradalmat megelőző évtizedekben rengeteg híres szálloda és kaszinó épült.

A Bacardi épület az egyik legszebb art deco épület nemcsak Kubában, hanem egész Latin-Amerikában. Havanna számos art deco épülete közül ez volt az egyetlen, amely teljes mértékben magáévá tette az art deco építészet élénk és színes megjelenését. Homlokzatát, padlóit és belső tereit márvány és gránit borítja, amelyeket az építési feljegyzések szerint legalább hét európai országból, köztük Németországból, Svédországból, Norvégiából, Olaszországból, Franciaországból, Belgiumból és Magyarországról importáltak. Amikor 1930-ban felavatták, a 12 emeletes épület lett a legmagasabb, amit Kuba valaha látott. Eredetileg a Bacardi rumgyártó cég központjának épült, ma azonban külföldi és kubai cégeknek otthont adó irodaházként működik.

A Havannai Nagyszínház, ahol Barack Obama amerikai elnök 2016-os történelmi jelentőségű havannai látogatása során beszédet intézett a kubai néphez, hosszú múltra tekint vissza, mint az ország egyik legfontosabb kulturális és művészeti központja. A Paul Belau belga építész által tervezett, 1915-ben átadott neobarokk épület elegáns homlokzatán Giuseppe Moretti négy szobra látható, amelyek a jótékonyságot, az oktatást, a zenét és a drámát szimbolizálják. 1964 óta a színház a kubai Nemzeti Balett és a rangos Havannai Nemzetközi Balettfesztivál, valamint a kubai Lírai Operaház és a Nemzeti Spanyol Balett Társulat székhelye.