Finnország a tények tükrében

Finnország a világ egyik legészakibb országa. Az „Éjféli Nap országa” névvel is szokták illetni. Gyönyörű tájakkal, különleges szabadtéri kalandokkal, ízletes konyhával csábítja az utazókat. Ismerje meg Finnországot néhány érdekes tényen keresztül. Finnország, hivatalosan a Finn Köztársaság, teljes területe 338 145 négyzetkilométer. Fővárosa és legnagyobb városa Helsinki. Hivatalos nyelvei a finn és a svéd. Hivatalos pénzneme az euró. Finnország első lakói a számi (lapp) nép volt, akik már a finn bevándorlás előtt ezen a területen éltek. Az évszázadok során a lappok északra, a ma Lappföldként ismert területre vándoroltak. A Finn Köztársaság egy félszigeten fekszik, amely földrajzilag ugyan Skandináviához tartozik, de Finnország valójában inkább Fenland része. Finnországban pontosan 179 584 sziget található, ami világrekord. A délnyugati partoknál fekszenek a Âland-szigetek, ahol svédek élnek, 1921 óta autonómiában. Finnország Európa nyolcadik legnagyobb-, egyúttal az Európai Unió legritkábban lakott országa is. Finnország területén 187 888 (500 m²-nél nagyobb) tó található. Ami szintén világrekordnak számít. A Saimaa, Finnország legnagyobb tava, Európa negyedik legnagyobb tava. A tó ad otthont a világ legritkább édesvízi fókájának is. Egy valamivel több mint 300 példányt számláló populációt ismernek a kutatók. A jégkorszak gleccsereinek erodáló hatása miatt a finn táj többnyire sík, kevés domb vagy hegy maradt. A vidék domborzata ma is alakul, az ország területe folyamatosan emelkedik (évente kb. 1 cm). Szó szerint kiemelkedik a tengerből így évente körülbelül hét négyzetkilométerrel nő is. Finnország területének 78 százaléka erdő. Finnország éghajlata hideg, mérsékelt égövi, potenciálisan szubarktikus, amit az észak-atlanti Golf-áramlat és az ország számos tavának vízfelülete enyhít. Finnországban erős hagyománya van a nemi egyenlőségnek. 1906-ban Európában elsőként itt kaptak a nők szavazati jogot. Finnország lakossága túlnyomórészt városban él (84 százalék). Az oktatási rendszere a világ legjobbjai közé tartozik, annak ellenére, hogy a gyerekek hétéves korukig nem járnak iskolába, és nyolcadik osztályig nem kötelező osztályzatokat sem adni. A finnek szerények, udvariasak, és értékelik az egyenes és nyílt beszédet. A szóbeli kötelezettségvállalásokat is teljes értékű megállapodásoknak tekintik. Finnországban a világon a legmagasabb az egy főre jutó éves tejfogyasztás. Ez körülbelül egy liter tejet jelent fejenként naponta. Mindezt úgy, hogy a finnek 17%-a laktózérzékeny. Egy átlagos finn évente 12 kg kávét fogyaszt, amivel világelsők. Ez kétszer annyi, mint amennyit az olaszok, és háromszor annyi, mint amennyit az amerikaiak döntenek magukba. A finnek országukat a Mikulás, vagyis Szent Miklós hazájának tekintik, aki az északi Lappföldön él. A finn sportolók egy főre vetítve több nyári olimpiai érmet nyertek, mint bármely más nemzet a világon. Norvégia után a második helyen állnak az egy főre jutó téli olimpiai érmek számát tekintve is. A szauna különleges helyet foglal el a finn életmódban. Finnországban körülbelül 2,2 millió szauna van. Minden két és fél emberre jut egy szauna. Több a szauna, mint az autó. A fontos üzleti megbeszéléseket is gyakran szaunázás követi, amely során a beszélgetés kötetlenebb formában folytatódik. A finn sajtót a világ legszabadabb sajtójának tartják. A Transparency International szerint 1998 óta Finnország a világ legkevésbé korrupt országa is. Finnország 1995 óta tagja az Európai Uniónak, és az egyetlen északi állam, amely az eredeti, 1999-es bevezetésekor csatlakozott az eurózónához. A 120 km hosszú Päijänne alagút Európa leghosszabb alagútja. Mivel az ország negyede az északi sarkkörön fekszik, Finnország északi részein évente 73 egymást követő nyári napon nem nyugszik le a Nap, télen pedig 51 napig egyáltalán nem kel fel (ez a sarki éjszaka). Az aurora borealis (északi fény) a nyár kivételével rendszeresen látható Lappföldön. Finnország a heavy metal hazája. Egy főre vetítve itt van a világon a legtöbb heavy metal zenekar. A világszerte ismert finn találmányok közé tartozik többek között az Angry Birds, a szívritmusmérő, a mentőszánkó, a Linux operációs rendszer, a sós édesgyökér (salmiakki), a korcsolya és a Molotov-koktél is. A világ első grafikus felületű webböngészőjét négy finn diák fejlesztette ki Helsinkiben 1991-ben. Erwise néven vált ismertté. Finnország volt az első nemzet, amely az internet-hozzáférést jogát törvényi szintre emelte. Finnországban drága dolog a gyorshajtás. A bírságokat az éves jövedelem alapján számolják ki. A finnek évente megünneplik a kudarc napját. Azért ünnepelnek, mert úgy vélik, hogy a siker és a kudarc kéz a kézben jár. Finnországban sok dohányos él, és ami meglepő, hogy a csikkeket gyakran eldobálják. A finnek nagyon becsületesek. A Reader Digest egyszer 12 pénztárcát helyezett el nyilvános helyeken. A kutatók meglepődtek, amikor ezek közül 11 visszajutott a tulajdonosához. Finnországban nincsenek fizetős utak. Az európai jogosítványok érvényesek, az utak jó állapotban vannak és többnyire üresek. Az országban ritkák a dugók. A középkortól 1809-ig Finnország Svédország része volt. 1809-ben Finnország Oroszország része lett, amíg az 1917-es orosz forradalom során el nem nyerte függetlenségét. A nagyobb tengerparti városok közötti kereskedelmi hajóutak kulcsszerepet játszanak a helyi idegenforgalomban. Stockholmból sokan járnak át Helsinkibe olcsó alkoholért.

Kapcsolódó inspirációk:

Kapcsolódó ajánlatok: