A Liffey- folyó kecses ívű hidak alatt folydogálva két részre osztja a gyönyörű fekvésű várost. A nyüzsgő, fiatalos fővárost átitatja a történelem: a főként György- korabeli épületek, a katedrálisok mellett itt találjuk Jonathan Swift, Oscar Wild és James Joyce szülőházát is. Az építészet, a festészet, a történelem iránt érdeklődők nagyon jól fogják érezni itt magukat.
Dublin emberléptékű város, akkor teszünk a legjobban, ha biciklit bérlünk vagy gyalogolunk, s így járjuk be a város nyüzsgő utcáit.
A legtöbb történelmi látnivaló a Liffey- folyótól délre található, míg partján sétálgatva a város modern épületei nyűgözik le a látogatót. De érdemes az északi oldalra is átkirándulni, hiszen az Old Jameson whiskey -lepárló, a Dublin Zoo és az annak otthont adó Phoenix Park is itt található.
A park Európa legnagyobb egybefüggő, bekerített városi zöld terülte, egyben a világ legnagyobb városi közparkja, ami kétszer akkora, mint a Hyde Park és még New York-i Central Park-nál is méretesebb. Ezen a hatalmas területen jó időben rengetegen piknikeznek, sportolnak vagy indulnak az állatkert felé. Talán épp Slats-re emlékezni. Nincs generáció, aki ne ismerné a Metro Goldwyn Mayer filmstúdió logójában üvöltő oroszlánt. A filmek előtti pár másodperc a világ leghíresebb állatává tette a dublini születésű Slats-t, aki 1928-ig „állt amerikai alkalmazásban”. Dublin több szállal is fűződik Hollywoodhoz. Az Oscar-díj aranyszobrocskáját a dublini születésű Cedric Gibbons tervezte (majd nyerte el látványtervezőként 11 alkalommal). A világon egyetlen személy, egy dublini kapta meg mind a Nobel, mind az Oscar-díjat. Ő nem más, mint G.B. Shaw, drámaíró.
Bár a folyó két részre osztja Dublint, ez a két rész számos híddal kapcsolódik egymáshoz, egy része az autóknak, másik része a járókelőknek fenntartva. A mai , egyedi, íves formájú Liffey- híd -egykoron Ha’penny-híd („Félpennys híd”)- egyike Dublin jelképeinek. A félpennys csak egy ragadványnév, mely a rajta 1919-ig szedett fél pennys átkelési díjból ered. Kizárólag gyalogos forgalom zajlik rajta.
Az O'Connell-híd 1780-82-ben épült, majd 1880-ban kiszélesítették. Jellegzetessége, hogy szélesebb, mint amilyen hosszú. A viking időkben itt volt a városhatár, ugyanis idáig terjedt a tenger, és ezen a helyen építették fel a kikötőt. Kellemes program, és a város megismerésének egyik legszebb módja, ha részt veszünk egy sétahajózáson.
A folyóparttól néhány percnyire található az I. Erzsébet királynő idejében alapított Szentháromság Főiskola (Trinity College), az ország leghíresebb intézménye, mely az évszázadok alatt sok neves ír művészt nevelt. A nyugat-európai keresztény középkor egyik leghíresebb alkotását a Kellsi Kódexet (Book of Kells) a főiskola könyvtárában őrizik. Itt tanult Jonathan Swift is, aki később a Szent Patrik katedrális esperese volt, ahol szószéke és sírköve ingyenesen megtekinthető.
Évszázadokkal korábban épült a Dublin Kastély, melynek története egészen 1204-ig nyúlik vissza. Manapság főként politikai protokoll események helyszíne, a Szt. Patrik teremben pedig az ír köztársasági elnököt szokták hivatalba lépésekor beiktatni. A turisták vezetett látogatásokat tehetnek a királyi kápolnában, a kincstári múzeumban, a rendőrségi múzeumban, a kriptában, és a szalonban.
Minden dublini utazás fénypontja lehet a várostól néhány órányira lévő, nyolc kilométer hosszú sziklás partszakasz és az itt található Moher–sziklák felkeresése. A háborítatlanul nyugodt ír tájban bástyák módjára állnak őrt a tengerparton a mintegy 200 méter magas sziklák. Tövüket a szél és a hullámok heves rohamokkal ostromolják, emlékeztetve a tenger félelmetes erejére. A világ egyik legszebb, legfélelmetesebb és egyben legmisztikusabb helyén a legenda szerint a sziklafalon megtörő tenger hullámaiból a holtak lelkeinek fájdalmas sóhaja is kihallatszik. A sziklák legmagasabb pontjára épült az O'Brien-torony, ahonnan páratlan kilátás nyílik mindenfelé. Egy tiszta napon akár 30 kilométerre is elláthatunk, egészen a környező szigetekig.
Kapcsolódó ajánlatok:
