Az irodalom- és térképrajongó felhasználók az „átkelni Dublinon” feladatot Dublin történelmi belvárosára értelmezték, annak az északi, és a déli határain 15-15 be- és kilépési pontot definiálva. A térképeken megjelölték az összes kocsmát, majd írtak egy útkereső algoritmust, aminek a feladata a be- és kilépési pontok összekötése volt úgy, hogy az útvonal 35 méternél ne kerüljön közelebb egy kocsmához sem. A szoftver sikerrel járt, így közel száz évvel a regény megjelenése után megoldódott a rejtély.
Dublinban közel 1000 pub van. Meglepő, de mégsem itt a legmagasabb az egy főre jutó bárok száma. A Temple Bar nevű szórakoztató negyedben egymást érik az élő zenés kocsmák, így az egy négyzetméterre jutó italkimérés száma itt a legnagyobb. Izgalmas hely a Church Bar is, amely egy elhagyott anglikán templom átépítésével vált szórakozóhellyé. Az ódon falak között bár, étterem és night club működik. A templom közepén kapott helyet a söntés, a karzaton pedig ott az orgona. Esténként vezetett kocsma-túrán vehetünk részt, így 2,5 óra alatt felkereshetjük a város ikonikus ivóit.
Miután felfedeztük a város kulturális látnivalóit, mindenképpen látogassunk el a Guinness sörgyárba! A Guinness mára Írország szimbóluma lett, amelyet 200 éve változatlan minőségben állítanak elő. A Guinness ház 1904-ben épült és 1988-ig a gyártás is itt folyt, ma azonban egy interaktív látogatóközpontként üzemel. Itt nem csak a „fekete cucc” történetét, a sör összetevőit, illetve a Guinness dinasztia históriáját ismerhetjük meg, de részt vehetünk a sör előállításában is. Hetente 100 szerencsés látogató a saját kezével indíthatja el a gyártási folyamatot egy számítógép segítségével. Az első emeleten kialakított modern kóstoló-laboratóriumban pedig a Guinness szakembereihez hasonlóan tesztelheti a frissen elkészült sör ízét, színét és állagát.
A csapolt "perfect pint" elkészítése külön művészet: a sört száraz, megdöntött pohárba kell csapolni, amíg épphogy nem telik meg. Ezután a poharat leteszik, és 2 percig pihentetik, amíg a sör letisztul. Egy ír mondás szerint a jó dolgok csak azokat illetik meg, akik hajlandóak várni, úgyhogy várunk. Az idő elteltével a hófehér habot külön nyomják a sör tetejére. Egy igazi Guinness sörivó csak olyan sört fogad el, amit így csapoltak.
Ha jó idő van azért, ha rossz, akkor azért. Örömben, bánatban, magányban vagy társaságban, érkezéskor vagy távozáskor, de Dublinban mindig akad egy ok, hogy igyunk egy sört, vagy megkóstoljuk egy másikat.
Március 17-én kitűnő alkalom adódik... Az írül Lá 'le Pádraig vagy Lá Fhéile Pádraig-nak nevezett napon hordószámra folyik a Guinness sör, felvonulásokat tartanak karneváli hangulatban, szól az ír népzene, és mindenki zöldbe öltözik, hogy hódoljon Paddynek, az ír nemzetnek, az ír hagyományoknak, a manóknak, a tündéreknek, a szivárvány végén elásott kincsesládának, a lóherének - azaz mindennek, ami Írországhoz köthető.
Írország védőszentjéről március 17-én emlékeznek meg világszerte. A névadó Szent Patrik ugyan nem ír származású, de nem sokkal püspökké szentelése után visszatért az írek közé, akik az ő tanításai nyomán váltak keresztény néppé. Az írek hiszik, és istenítik Szent Patrik cselekedeteit, köztük a leghíresebbet, a kígyók kiűzését. A hagyomány úgy tartja, hogy azon a napon Szent Patrik egyetlen szavára a tengerbe menekült a szigetország összes csúszómászója, vagyis a gonoszság megtestesítői.
Nemcsak Dublinban, de a világ minden táján szétszórtan élő ír közösségek féktelen jókedv közepette hömpölyögnek az utcán. A Guinness (már) nem szorul magyarázatra. De mi ez a lóhere kultusz, s ki az a zöldkalapos kis emberke, akibe lépten-nyomon belebotlunk? A Szent Patrik nap egyik jellegzetes szimbóluma a 3 levelű lóhere, tudniillik az ír apostol ennek segítségével magyarázta el a Szentháromságot híveinek. Szentbeszédeiben a 3 levél jelképezte az Atya, a Fiú, és a Szentlélek szentháromságát, melyek mégis egy létben egyesülnek, mely a növény szára. Követői hamar átvették a lóhere viselésének szokását.
A Leprechaun-nak, ennek a kis erdei manószerű emberkének (zöld ruhában és sapkában, bőrköténnyel) a legendája szintén a mai napig él az írek körében. A legenda szerint aki meglátja és nem téveszti szem elől, azt elvezeti egy kannányi aranyhoz, s még egy szivárvány is segíti utunkat, mutatja az arany lelőhelyét. Mindezt tudományos szintre is emelhetjük, ha ellátogatunk a Nemzeti Leprechaun (Kobold) Múzeumba, mert itt bizony ilyen is van!
Kapcsolódó ajánlatok:
