Amszterdam | király napi kavalkád, múzeumok | Hollandia

2013. április 30-án Beatrix aláírta azt az okmányt, amellyel lemondott a trónról fia, Vilmos Sándor javára, és a trónörökös ezzel Hollandia új uralkodójává vált. Így az április 30-ai Királynő napja helyett egy új hagyomány kezdődött: az új király születésnapjának tiszteletére április 27-én tartják a Király napját. Az ünnephez közeledve a holland boltok polcai roskadoznak a rengeteg narancssárga árucikktől , ezen a napon ugyanis Hollandiában mindenki narancssárga pólót, kalapot és számtalan vicces kiegészítőt visel, nem is beszélve a fülsiketítő narancssárga kürtökről. A bulizni egyébként is imádó hollandok már-már versenyeznek abban, ki tud mókásabb fejdíszt, parókát viselni és még az italok és ételek közül is a narancssárga színűek a legnépszerűbbek.

A belvárosban ezen a napon egyáltalán nincs autóközlekedés, a terepet átveszik a gyalogosok. Ezen a napon szabad piac (vrijmarkt) is működik: az évben ugyanis ez az egyetlen nap, amikor bárki árulhat közterületen, és még csak adót sem kell fizetni. Ilyenkor a hollandok országszerte kiviszik az utcára a megunt bútorokat, ruhákat, mindenféle tárgyakat.

Egyetlen amszterdami látogatás sem teljes egy kis hajókázás nélkül. A nappali hajóút a város nyugodt és érdekes oldalát mutatja meg nekünk, este pedig a varázslatos és romantikus oldal tárul szemünk elé. A hangulatos csatornák felett apró hidak ívelnek át, rajtuk seregnyi kerékpáros közlekedik vidám mosollyal az arcán.

Hajóutakra a város különböző pontjain befizethetünk, s a legtöbb hajótúra kb. 30 percet vesz igénybe.Az idegenvezetés 4 nyelven folyik: angolul, németül, franciául és hollandul.

Persze az árnyas fasorokkal szegélyezett csatornák mentén akár csak egy könnyű séta is élvezetes lehet, hogy Amszterdam semmivel sem összetéveszthető hangulatában elmerülve elbámészkodjunk a csatornák látványában. Egy biztos… A város romantikus atmoszférája, pezsgő élete, sokszínűsége, csatornái, történelmi jelentőségű épületei sokak szívét rabul ejti.

Minden bizonnyal az idei év egyik művészeti szenzációja az a kiállítás, amelyet Hieronymus Bosch halálának 500. évfordulójára rendeznek Hollandiában, a németalföldi festőzseni szülővárosában. Az Amszterdamtól mindössze 80 km-re fekvő ’s-Hertogenbosch-ban működő, Het Noordbrabants Múzeum május 8-ig látogatható tárlatán az életmű szinte összes fennmaradt alkotását kiállítják. Emellett részletesen bemutatják azt a közel tízéves tudományos kutatómunkát is, amelynek köszönhetően a szakemberek jelentős eredményeket értek el az életmű feltárásában, konzerválásában és dokumentálásában. A kiállított negyven Bosch-munka között kilenc olyan festmény – köztük egy triptichon – is helyet kap, amelyet eddig nem láthatott a közönség.

A festmények a világ legnevesebb európai és amerikai gyűjteményeiből érkeztek a flamand városba: a madridi Pradóból, a párizsi Louvre-ból , a frankfurti Städelsches Kunstinstitut und Städtische Galerie-ből, a new yorki Metropolitanból, a madridi Lázaro Galdiano Múzeumból egyaránt érkeztek műalkotások. A Noordbrabants a rotterdami Boijmans Van Beuningen Múzeumtól és a velencei Gallerie dell’Accademiától is kölcsönöz Bosch-műveket.

A kiállítás és a hozzá kapcsolódó kutatómunka azért is fontos, mivel alig tudunk valamit Bosch életéről és művei keletkezésének körülményeiről. Hieronymus Bosch ijesztő, mégis emberi és nemritkán humorral ábrázolt szörnyalakokat álmodott képeire. Gyakori allegóriái a bűnhődés, a menny és a bujaság témáihoz kapcsolódnak; mindeközben zseniálisan dolgozza fel a gyümölcsök, a növényvilág kínálta jelképiséget a témák szexuális vonatkozásainak érzékeltetésére.

Évszámot egyik művére sem írt és csak néhányat szignált, ráadásul egyedülálló stílusának már röviddel a halála után rengeteg utánzója és hamisítója akadt.