Budapestről közvetlen járattal alig két óra alatt eljuthatunk Nizza-ba, ebbe a visszafogottan elegáns városba, Alpes-Maritimes tartomány központjába. A nagy múltú Nizza sok szempontból kiemelkedő úti cél: különösen eseménydús történelemmel, rendkívül változatos építészeti vagyonnal, rengeteg múzeummal büszkélkedhet, tenger és hegyek által övezett, lenyűgöző környezetben fekszik, gasztronómiája csábító ízekkel várja a mediterrán ízek szerelmeseit.
A gyönyörű város a francia Riviéra leghatalmasabb üdülővárosa. Akár gyalog, akár kerékpárral fedezzük fel a várost, nagyon szép helyeken visz keresztül a híres Promenade des Anglais: eljuthatunk a történelmi városközpontba, majd megpihenhetünk Nizza gyönyörű strandjain is. Csodálja meg Henri Matisse és Marc Chagall kollekcióját Nizza múzeumaiban vagy látogasson el a Cours Saleya-ra, az óváros egyik leghangulatosabb helyére,mely a helyi lakosok találkozóhelye is egyben. Itt tartják a virágpiacot, gyakran a nizzai dombokon található melegházakból származó fajták árasztják finom illatukat. A gyümölcs- és zöldségpiacot a Nemzeti Kulináris Tanács Franciaország egyik legjobb piacának minősítette. A bolhapiac is itt működik hétfőnként.
Ha fel akarjuk fedezni a város igazi lelkét, nem szabad kihagyni a sétákat az óváros árnyas utcáin. Ez a kacskaringós utcák és színes homlokzatok jellemezte városnegyed a szárd építészet színeit és stílusát tükrözi. A XVII. századi Palais Lascaris, a Palais de Justice, a Palais de la Préfecture illusztrálják az épületek változatosságát és gazdagságát, amelyekben bővelkedik az óváros. Az óváros jelentős színhelye a kreativitásnak is, mint ahogy általában az egész város, amely bővelkedik a XX. századi művészeti alkotásokban.
Az élet éjszaka sem áll meg, éjszakai klubok és bárok tömegei várják a vendégeiket. Nizza csillagtúrák kiindulópontjának is tökéletes, innen indulva ugyanis egész rövid idő alatt eljuthatunk máshova, és a környék rengeteg felfedezésre váró helyet kínál. A Riviéra ugyanis barátságosan hosszan elnyúlik, és akkor még nem is beszéltünk a Provence felé elterülő belső tájakról. A mozi szerelmesei délnyugat felé induljanak, 30 km megtétele után Cannes-ban ünnepelhetik a hetedik művészetet.
Cannes - a dicsőség huszonnégy lépcsőfoka
Hagyományosan a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál nyitja meg a kulturális és művészeti rendezvények sorát a Riviérán. A világ legismertebb és legnagyobb presztízsértékkel bíró filmfesztiválját idén május 11-22. között tartják Cannes-ban, a megnyitó és záróesemények ceremóniamesterének Laurent Lafitte francia színészt, humoristát választották. A filmes világ számos szereplője akar a vörös szőnyegen végigmenni, megmutatni magát az eseményen jelenlévő médiában. Olyan sztárokkal futhat idén össze, mint Donald Sutherland, Vanessa Paradis, George Miller, Mads Mikkelsen, Nemes Jeles László, Kirsten Dunst- amennyiben marad idejük a zsűrizés mellett. A legszerencsésebbekkel Julia Roberts, Jodie Foster, Steven Spielberg, Pedro Almodóvar, George Clooney vagy épp Woody Allen jöhet szembe. Tizenegy napos időtartama alatt a fesztivál teljesen felforgatja Cannes városát. A Croisette-en lévő Grand Hyatt Cannes Hotel Martinezben az idén korán kezdődik az „őrület”, amit az idén szó szerint kell érteni. Mivel minden évben itt szállnak meg a zsűritagok is, az egész szálloda gyakorlatilag átalakul a zsűrielnök valamelyik filmjének „díszletévé”. Lévén, hogy idén a Mad Max-sorozat zseniális rendezője, George Miller elnököl,lakosztályát a Mad Max – A harag útja képi világára rendezik be. S ha még csak ott köszönnének vissza Miller hajmeresztő ötletei. Ennek jegyében készíti majd az ételeket is a szálloda éttermének, a Palm d’Ornak két Michelin-csillagos séfje.
Brad Pitt, Clint Eastwood, Leonardo DiCaprio és a többi híresség menüjét Christian Sinicropi állítja össze. A finomságokat pedig a zsűrielnök filmtémáinak megfelelő kerámiákban szolgálják fel.
A fesztivál fődíjáért, az Arany Pálmáért versenyző filmek vetítésének legfőbb helyszíne a Croisette körúton fekvő Fesztivál- és Kongresszusi Palota. Beválogatottnak lenni a híres cannes-i versenybe kiváltságot és óriási esélyt jelent a filmkészítőknek, akik gyakran úgy neveznek a versenybe, hogy a film még kész sincs. A nagyjátékfilmek és rövidfilmek versenyével párhuzamosan több szekció eseményei zajlanak, s ugyanekkor rendezik meg a fesztiválhoz kapcsolódó Filmvásárt, amely jelentőségét tekintve a világ legnagyobb ilyen jellegű rendezvénye. Noha a kezdetektől turisztikai látványosság és mondén találkozók színhelye volt, a fesztivált arra hozták létre, hogy elismerésben részesítse a legjobb filmeket, a legjobb rendezőket, illetve a legjobb alakításokat. Eseményeit – elsősorban a megnyitót és a vörös szőnyegen, a „dicsőség huszonnégy lépcsőfokán” való felvonulást, valamint a díjkiosztó gálát – egyre többen követik figyelemmel. A filmfesztivál ötlete 1938-ban, a világ legrégebbi filmszemléjén, a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon született meg, ahol a nemzetközi zsűrire egyre nagyobb nyomás nehezedett a náci Németország és a fasiszta Olaszország részéről, hogy olasz és német propagandafilmeket hozzanak ki győztesnek. Emiatt az amerikai, brit és francia zsűritagok kivonultak a rendezvényről; köztük Philippe Erlanger történész, diplomata, a francia kultúrát külföldön népszerűsítő intézet igazgatója. Velencéből hazatartva gondolt először arra, hogy egy új nemzetközi filmes seregszemlét kellene szervezni. Ötletét felkarolta Jean Zay, akkori francia közoktatási és szépművészetügyi miniszter. Hosszas hezitálás után Cannes mellett döntöttek, mivel a város felajánlotta, hogy a fesztivál rendelkezésére bocsátja az éppen felépülő kaszinót, amelynek 1200 főt befogadó nagytermét szánták a vetítésekre.
A város azóta is mindent elkövet azért, hogy még többen fényképezzék a családtagokat a Fesztivál Palota vörös szőnyegén, a filmsztárok lábnyomait sejtve.
Fogjunk tolvajt! ; Soha ne mondd, hogy soha!; Amikor utoljára láttam Párizst; Monte Carlo Baby;Aranyszem;Casino Royal- igazi filmklasszikusok. És hogy mi bennük a közös? Mindegyiket a francia Riviérán, Monacóban forgatták.
Kapcsolódó ajánlatok:
