1. A nagy verseny
A több ezer éves kínai horoszkóp égi övei állatok után kapták nevüket. Sorrendben: patkány, ökör, tigris, nyúl, sárkány, kígyó, ló, kecske, majom, kakas, kutya és disznó.
Az égi császár egy napon meghívta az állatokat egy versenyre, és közölte, hogy az első tizenkettőről egy-egy övet nevez el. A résztvevőknek egy úton kellett végighaladniuk, majd a versenypálya végén egy erős sodrású folyót kellett átszelniük. A macska és a patkány ekkor még barátok voltak, de mindenki tudta róluk, hogy nem valami jó úszok. A patkány az ökörhöz fordult, aki beleegyezett abba, hogy átviszi a hátán a két kisállatot a túlsó partra. De a macska és a patkány a fuvar közben összeveszett azon, hogy melyikük a ravaszabb, és a vita hevében a rágcsáló belelökte a barátját a folyóba. Ahogy az ökör átért a túlpartra, a patkány leugrott a hátáról, és elsőként ért célba. Másodikként futott be az ökör, akit a tigris követett. A nyúl egy fatuskóba kapaszkodva evickélt át a folyón, és megszerezte a negyedik helyet. Ötödik lett a sárkány, aki az egyetlen mitikus lény volt a verseny résztvevői között, és még repülni is tudott. Az uralkodó kíváncsian kérdezte tőle, hogyan lehet az, hogy mégis csak ilyen lassan ért célba? A sárkány azt felelte, hogy út közben elrepült egy szárazsággal sújtott termőföld fölött, ahol a helyzet annyira súlyos volt, hogy meg kellett állnia esőt fakasztani. A ló figyelmetlen volt, és csak a célegyenes előtt vette észre, hogy a kígyó a verseny alatt végig a farkába kapaszkodva utazott. Ekkor mérgében suhintott egyet farkával, ezzel előre dobta a kígyót, aki, megelőzve őt, hatodikként ért célba. Utánuk jött a kecske a majommal és a kakassal karöltve, akik csak csapatban tudtak átkelni az erős sodrású folyón. Tizenegyedik lett a kutya, akit kérdőre volt az uralkodó: miért volt ilyen lassú, ha ő az egyik legjobb úszó. Az állat erre azt felelte, hogy régóta nem fürdött már, ezért hosszasan elidőzött a folyóban, és élvezte a hűsítő vizet. Nagy sokára, utolsóként befutott a disznó is, a császár tőle is megkérdezte, hogy hol maradt ilyen sokáig, mire az azt felelte, hogy a verseny alatt nagyon megéhezett, az evés után pedig elálmosodott, vagyis a lustasága miatt szerepelt ilyen rosszul. A disznó után nem sokkal megjelent a macska is, akinek nagy nehezen sikerült kimásznia a folyóból, de már elkésett, mert a tizenkét helyet addigra kiosztották.
2. Vörös, vörös és még vörös
A piros a bőség, a szerencse, a gazdagság színe, ezért is piros az alapszíne minden újévi dekorációnak. Piros zászlókat, falragaszokat, képeket, lampionokat helyeznek el mindenütt, hogy biztosítsák a család gyarapodását. Az újévi szokásokhoz tartozik a „piros tasak” ajándékozása is: egy piros ünnepi borítékba papírpénzt csomagolnak, s ezt adják a gyerekeknek, illetve a nőtlen fiatalembereknek. Az összegnek páros számnak kell lennie, a páratlan számok ugyanis bajt hoznak mind az ajándékozónak, mind a megajándékozottnak. A piros tasak felbontása az ajándékozó előtt, ha szerencsétlenséget nem is hoz, de nagy udvariatlanságnak számít.
3. Páratlan ajándékok páros számban
A piros díszek mellett az újév elengedhetetlen kelléke a narancs. Ennek az az oka, hogy a kantoni nyelvjárásban a „narancs”, az „arany” és az „édes” ugyanúgy hangzik Hasonló okból, mivel a „mandarin” és a „szerencse” kiejtése is megegyezik, a mandarin is fontos szerepet játszik a kölcsönös megajándékozásban. Páros számban kell a hiedelem szerint ajándékozni ezeket a gyümölcsöket is.
4. Szerencsehozó finomságok
Mivel az egészséget és a hosszú életet jelképezi, gyakran kerül földimogyoró az újévi asztalokra. Fontos újévi kellék a nyolcszögletű tálca, amelyről nyolcféle rágcsálnivalóval kínálják a vendéget. Ezek mindegyike szerencsét hoz: a rizslisztből készült sütemény például ugyanúgy hangzik, mint a „magas”, így azt jelképezi, hogy fogyasztója az új évben magasabbra fog jutni a társadalmi ranglétrán. Hasonló okokból a tengeri moszat a meggazdagodást, a lótuszmag a bőséges fiú gyermekáldást, a szárított tofu pedig a gazdagságot és a boldogságot szimbolizálja. Friss tofut felkínálni azonban nem lehet, a fehér a gyász színe. Előszeretettel fogyasztanak az ünnep estéjén kínai töltött táskákat is.
5. Sárkányok és oroszlánok
A sárkány több mint kétezer éve a kínai nép talizmánállata, többféle hiedelem is kapcsolódik hozzá. A sárkánytánc a néphagyomány szerint szerencsét hoz (minél hosszabb a sárkány, annál nagyobbat), elűzi az ártó szellemeket, segítségével lehet jó aratásért vagy kedvező időjárásért imádkozni. A sárkány egyben a bölcsesség és megfontoltság szimbóluma is. Hasonló tradíció az oroszlántánc is, az oroszlán az erő és a bátorság szimbóluma. A hagyomány szerint azóta az oroszlántánc elűzi a rossz szellemeket, szerencsét és gazdagságot hoz.
6. Tavaszi nagytakarítás
Az ünnepre való készülődés már hetekkel korábban elkezdődik. A legfontosabb tennivaló, hogy a házat megtisztítsák az elmúlt év ártalmas hatásaitól. A házat kisöprik, s ha van rá mód, kimeszelik, az ajtókat-ablakokat újramázolják. A kapcsolódó hiedelem szerint a szemetet mindig befelé, a szoba közepére kell söpörni, s onnan óvatosan kivinni, lehetőleg a hátsó ajtón, hogy a szerencsét ne söpörjék ki vele. Ennek a szabálynak a megsértése az egész családra nézve súlyos következményekkel járhat. A háznak újév előestéjén tisztának kell lennie, s ekkor az összes söprűt és egyéb takarítóeszközt el kell rejteni, újév napján már nem szabad takarítani.
7. Jövőre, veled, ugyanitt!
Az újévi ünnepkör hagyományosan tizenöt napig tartott, manapság azonban némileg lerövidült, Kínában az emberek általában nem egészen egy hét szünetet kapnak. A jeles napokat az év 15. napján a lampionünnep zárja. De van ennél kissé bizarrabb hagyomány is: a maláj tengerparton, Penangban ifjú hajadonok narancsot dobálnak a tengerbe férjet remélve.
Bulihelyszínek világszerte
Hong Kong
A fergeteges party központja a Tsim Sha Tsui negyed, ahol a lelátókat este 7-kor nyitják meg, hogy 8-kor elkezdődhessen a hatalmas buli. Feldíszített hatalmas kocsik felvonulása nyitja a karnevált, melyeket az ünnep végéig kiállítanak a városban. Zene, tánc, káprázat mindenmennyiségben
http://www.discoverhongkong.com/eng/see-do/events-festivals/highlight-events/chinese-new-year-celebrations.jsp
San Francisco
Az amerikai nagyvárosban már javában tartanak az ünnepi előkészületek, rengeteg program fut már. A közkönyvtárban a kulturális háttérrel ismerkedhetnek meg az érdeklődők, majd az itt megszerzett tudást a gyakorlatba is átültethetik. Készíthetnek papírkivágásokat, vörös borítékokat, és filmvetítésen is részt vehetnek. Az utcákat sárkánytáncosok lepik el, egymást érik a jobbnál jobb programok.
https://www.sftourismtips.com/chinese-new-year-san-francisco.html
London
Lehet, hogy San Francisco a legnagyobb, de London a leglátogatottabb Ázsián kívüli ünnepi helyszín és program. Vasárnap, január 29-én kezdődik a színes ünneplés, 10-kor a Leicester Square-en gyűlik össze a tömeg. Innen kígyózik a parádé a kínai negyeden át a West End-ig zenés, táncos csinnadrattával. A központi színpadot a Shaftesbury Avenue-n állítják fel, itt egész nap harcművészeti bemutatókat, szórakoztató műsorokat élvezhet a nagyérdemű. Február első két hetében még kitart az ünnepi lendület, a város több pontján rendeznek színes programokathttps://www.visitlondon.com/things-to-do/event/4733685-chinese-new-year-in-london#EPQiQlKcucWLQbg7.97
Párizs
A francia fővárosnak is van kínai negyede, itt rendezik meg az újévi felvonulást. Ide koncentrálódik, de nem csupán ide korlátozódik a harsány menet. A kínai és vietnami éttermek ínycsiklandó fogásait kár lenne kihagyni!
http://goparis.about.com/od/events/p/Chinese_NewYear.htm
Sydney
Felsorolni is nehéz mennyi programmal várják az kakas évét az ausztrálok. 21 éve tart a hagyomány, idén 1000 szereplő vesz részt az előadásokban. Mindenféle művészeti csoport képviselteti magát a három egymást követő hétvégén. Barátságos, színes ünnepre készül a nagyváros.
Kapcsolódó ajánlatok:
