A washingtoni Smithsonian a világ legnagyobb oktatási, kutatási és múzeumkomplexuma. Több mint egy tucat múzeum, kutatóközpont és galéria tartozik hozzá csak a városban. De New Yorkban, Virginiában és Panamában is vannak helyi képviseletei. Washingtonban az intézet által irányított gyűjtemények közül a legfontosabb a Nemzetközi Légi és Űrmúzeum, a Postamúzeum, a Természetrajz Nemzeti Múzeuma, az Amerikai Indiánok Nemzeti Múzeuma és a Nemzeti Állatkert. Az intézet főhadiszállását a helyiek csak kastélynak becézik.

A Tidal-medence partján magasodik az egyik Alapító Atya, Thomas Jefferson tiszteletére épült emlékmű. Tavasszal, cseresznyevirágzás idején érdemes ellátogatni ide, ilyenkor a legszebb. A parkban gyönyörűen virágba borulnak az 1912-ben Tokió polgármesterétől kapott cseresznyefák. Yukio Ozaki több ezer fával ajándékozta meg a helyieket. A nap az emlékére rendezik meg minden évben a Nemzeti Cseresznyevirág Fesztivált.

Itt találkoznak a várost négy kvadránsra osztó tengelyek. 1793-ban kezdték építeni, a Kongresszus először 1800. november 17-én ülésezett itt, de az építkezés később is folytatódott. Az 1850-es években tovább bővítették. 1909-ben saját földalatti vasútja is létesült, amely a környező képviselői irodaházakkal teremt összeköttetést. Hivatalosan a Capitolium keleti és nyugati oldala is első homlokzat, valójában azonban a keleti oldalon fogadták az előkelő vendégeket. Látogatócentruma a vasárnapot kivéve nyitva van és ingyenesen látogatható. Testületi ülések idején a Szenátus és a Képviselőház galériái is nyitottak a látogatók előtt. Az épületet William Thornton tervezte, magassága 88 méter, a területe pedig 72 000 négyzetméter.

A Union Station a város kapuja, fontos tömegközlekedési csomópont egyúttal hatalmas bevásárlóközpont is. Ékszerboltok, divatáru-, cipő- és könyvesboltok, illetve számos vendéglátóhely várja az érkezőket. A filmekből is jól ismert állomáson évente harminc millió utas fordul meg.

Kilenc jelentkező közül az ír James Hobant érte a megtiszteltetés, hogy 1792. október 13-án. lerakhatta az épület alapkövét. Az épület tervezésekor határozott elképzelés volt, hogy olyan épületet alkossanak, amely félelmet kelt az emberekben, és az oda látogató államfőkben. Az épület földszintjét és emeletét a dublini Leinster House alapján tervezték és építették meg. A Leinster House ma az ír parlamentnek ad otthont. Az építkezést 1800. november 1-jén fejezték be. Első lakója John Adams elnök volt, aki 1800. november elsején vette birtokba új otthonát. Nem messze tőle áll a, mintegy 170 méter magas Washington Monument amely a nemzet egyik szimbóluma, egyúttal a világ legmagasabb obeliszkje és az USA első elnökének, George Washingtonnak állít emléket.

A Kongresszusi könyvtár a világ legnagyobbja. Állománya meghaladja a hatvan millió darabot. Könyveket, fotókat, kéziratokat őriznek itt a világ minden tájáról. Többek között itt őrzik az első világtérképet, de a Gutenberg Bibliák közül is van egy példány a Kongresszusi Könyvtárban.

Bár a Szent Péter- és Pál-székesegyház tervei 1791-ben már elkészültek, végül kétszáz év kellett a megvalósításhoz. A főépítész George Frederick Bodley volt, aki akkor Britannia legkeresettebb építésze volt. Az építkezés 1907. szeptember 29.-én vette kezdetét, amikor Theodore Roosevelt letette az alapkövet. Az I. világháborút követően Bodley halála után Philip Hubert Frohman vette át a munkálatokat. Számtalan különleges vízköpő ékesíti, közöttük egyedi darabok is: Darth Vader feje vagy az Alien földönkívülije.

A dór stílusú görög templomot idéző épületben áll Abraham Lincoln hatalmas ülőszobra. A falakat pedig egy-egy híres beszédéből idézett mondatok díszítik. Tervezője Henry Bacon, a szobor Daniel Chester French munkája, míg a belső falak képeit Jules Guerin készítette. Az emlékműnél számos történelmi beszéd hangzott el, közülük a leghíresebb Martin Luther King 1963. augusztus 28-án, a „washingtoni menet munkáért és szabadságért” végén elmondott Van egy álmom beszéde. A Lincoln-emlékmű a főváros egyik leglátogatottabb turistalátványossága.

A Nemzeti Arborétumban található a különleges korinthoszi oszlopcsoport. 1828-ban eredetileg a Kapitólium épületéhez szánták őket, de mérethibák miatt erre nem voltak alkalmasak. Hosszas hányódás után 1984-ben Russell Page tájépítész tervei szerint lettek felállítva. A huszonnégy oszlopból huszonkettő látható ma, kettő ugyanis az idők során megsérült, így nem kerülhettek az Államok legnagyobb arborétumába.