A Golden Gate titkai
Minden bizonnyal a világ egyik legismertebb építménye, San Francisco jelképe. De vajon mindent tud már róla?
A Golden Gate az Amerikai Egyesült Államok második leghosszabb függőhídja a Csendes-óceán felett és a San Francisco-öblöt elválasztó szoroson. Tulajdonképpen San Franciscót köti össze Marin megyével. A híd építése 1933. január 5-én kezdődött és 1937. május 27-én adták át a forgalomnak. 27 évig, a New York-i Verrazano-Narrows híd felépüléséig ez volt a világ leghosszabb függőhídja. Nevét San Francisco-i öböl bejáratáról kapta.
Már évtizedekkel korábban felmerült egy híd építésének gondolata, de számos nehézség nehezítette a munkálatok elkezdését. Először is a korabeli mérnökök sokáig úgy vélték ilyen hosszúságú függőhidat, ilyen szeszélyes vízjárású terepen képtelenség felépíteni. A tenger mellett a folytonos szél is aggodalommal töltötte el őket. A költségek is csillagászatinak ígérkeztek, akkori áron 100 millió dollárra kóstálták. A technika fejlődése és ügyes mérnöknek sikerült egy olyan tervvel előállnia, amely kivitelezhetőnek tűnt és az ára is elfogadható volt.
Joseph Strauss korábban csak felvonóhidak építésével foglalkozott, de a diplomamunkája egy, a Bering-szoroson átívelő 89 m-es vasúti híd volt, ami ugyan nem épült meg soha, de jó alapot jelentett a Golden Gate tervezésénél.
A munkákba később több mérnök is bekapcsolódott mire megszületett a végső koncepció. Ilyen volt a projekt fő felelőse, Charles Alton Ellis is, aki eredetileg görög-matematika szakos egyetemi tanárként csatlakozott a Golden Gate mérnöki csapatához. A szerkezeti biztonság megteremtése volt a fő feladata. Strauss ugyan közvetlenül az építkezés megkezdése előtt kirúgta a csapatból, ő tovább dolgozott a tervek tökéletesítésén. A híd megszállottja lett és a nagy gazdasági világválság miatt nem talált munkát, így fizetés nélkül dolgozott tovább 9 hónapon át heti 70 órában. Számításai végül tíz kötetet töltöttek meg. A sors különös fintora, hogy 1949-es haláláig senki nem ismerte el a munkáját.
Az első tervektől számítva 9 évbe telt mire minden engedély és a szükséges pénz (35 millió dollár) is rendelkezésre állt.
Strauss a déli hídfő alapozásánál egy téglát helyezett el, amely egykori iskolájából, a Cincinnati Egyetem épületéből származott.
Újdonság volt, hogy az építkezés ideje alatt egy mozgatható védőháló védte az elhaladó hajókat, illetve az építkezésen dolgozó embereket. Számos munkás életét mentette meg ez a szerkezet.
Strauss számos szigorú védelmi intézkedést vezetett be, munkásainak speciális szemüveget és napvédő krémet kellett használniuk, sőt egy speciális diétát is követniük kellett, hogy megelőzzék az ájulásokat és a szédüléseket.
A híd 160 km/óra sebességű szelet is kibír, déli pillére 30 m mélyen áll a tengerfenéken. A pillérek mindegyike egy-egy 44 000 tonnás acéltornyot tart.
A Golden Gate a világ harmadik leghosszabb egynyílású hídja (2700 méter). 27,43 méter széles, hat sávban közlekedhetnek rajta az autók, és van egy sáv biciklistáknak és gyalogosoknak is.
Sikeres vállalkozásnak bizonyult: már 1971-re megtérült az építkezés végül 75 millió dolláros költsége, pedig csak a dél felé tartó utasok fizetnek rajta díjat (5-8 dollárt).
Az elmúlt hét évtizedben számtalan földmozgást kibírt, köztük az 1989-es 7,1-es fokozatú rengést is. Fennállása óta csak háromszor kellett lezárni, akkor is az erős szél miatt.
Eredetileg feketére akarták festeni sárga csíkokkal, de végül ezt a nemzetközi narancssárga a színt választották, mert jobban illett a tájhoz.
Naponta 100-120 000 jármű kel át rajta, ami évente összesen közel 40 milliós forgalmat jelent.
A Golden Gate híd 50. születésnapján rendezett eseményen, 1987-ben 50 000 látogatóra számítottak, ehhez képest végül 800 000 ember gyűlt össze a jeles napra.
A híd átadása óta az öngyilkosok kedvelt helye is lett: becslések szerint eddig több mint 1600-an ugrottak róla a mélybe. Az öngyilkosok elriasztására már több terv is született az utóbbi évtizedekben, de egyik sem valósult még meg.
Kapcsolódó inspirációk:
New York városában több mint 100 múzeum található, amelyek a kultúra és a művészet széles spektrumát ölelik fel.
New York városában több mint 100 múzeum található, amelyek a kultúra és a művészet széles spektrumát ölelik fel.
Brooklyn: A művészet, a történelem és a sokszínűség találkozópontja. Fedezze fel New York City legizgalmasabb városrészét!
Brooklyn: A művészet, a történelem és a sokszínűség találkozópontja. Fedezze fel New York City legizgalmasabb városrészét!
Chelsea, Manhattan pezsgő városrésze, ahol a történelem, a művészet és a gasztronómia egyedülálló keveréke várja a látogatókat.
Chelsea, Manhattan pezsgő városrésze, ahol a történelem, a művészet és a gasztronómia egyedülálló keveréke várja a látogatókat.
A Frieze magazinból kinőtt, 2003-ban indult londoni majd new yorki művészeti vásár a kortárs művészet meghatározó eseményévé vált.
A Frieze magazinból kinőtt, 2003-ban indult londoni majd new yorki művészeti vásár a kortárs művészet meghatározó eseményévé vált.
Hudson Yards: New York modern csodája a város szívében. Művészet, építészet, gasztronómia egy helyen. Fedezze fel a modern New Yorkot!
Hudson Yards: New York modern csodája a város szívében. Művészet, építészet, gasztronómia egy helyen. Fedezze fel a modern New Yorkot!