Madrid legnagyobb közparkja, mely 1535 hektáron terül el, eredetileg II. Fülöp király birtokának része volt a XVI. században, és a Retirohoz és a Sabatini-kertekhez hasonlóan csak az 1930-as években nyitották meg a nagyközönség előtt. A Casa de Campóba, azaz elnevezése szerint a "vidéki házba" lépve inkább olyan érzés, mintha egy erdőbe lépnénk be - VI. Ferdinánd király ugyanis királyi erdőnek nyilvánította. Az ilyen kiterjedt terület idilli környezetet biztosít az olyan szabadtéri sportokhoz, mint a kerékpározás, a kocogás, a kajakozás vagy akár a nyáron nyitva tartó nagy nyilvános medencében való úszás. A park nagy tava, amelyet a Lago metrómegállóból könnyen megközelíthetünk, egész nap pihentető helyszínt nyújt, a tó partján számos étterem, bár és szabadtéri terasz várja a vendégeket. A Casa de Campo területén található a Parque de Atracciones vidámpark és a madridi állatkert akváriuma is.

Az "El Retiro" Madrid leghíresebb parkja, és ha csak kevés időnk van a főváros felfedezésére, ezt a hatalmas zöld parkot mindenképpen tűzzük bakancslistánkra. Ez a 290 hektáros park egykor a spanyol királyi család és arisztokrácia számára volt fenntartva, amíg a XIX. század végén hivatalosan megnyitották a nagyközönség előtt. A Retiro felfedezésével akár egy egész napot is eltölthetünk, hiszen a látnivalók széles tárházát kínálja. A díszes szökőkutak, spanyol írók és hősök szobrai, pavilonok és szabadtéri kávézók mellett a park területén belül számos nevezetesség is megtekinthető, köztük egy központi evezős tó, Madrid legidősebb fája - 1633-ban ültették - és a "Bukott angyal" szobra, vagyis a világ egyetlen, nyilvánosan felállított Lucifer-szobra. A Kristálypalota egy vasból és üvegből készült építészeti csoda, amely pompásan tükröződik a környező tó vizén. A park különböző területein tett séta során különböző tájépítészeti stílusok tárulnak fel, a francia ihletésű, ápolt gyepektől a sziklás, fákkal szegélyezett ösvényeken át a romantikus La Rosaleda rózsakertig, ahol több mint 4000 rózsa virágzik májustól júniusig.

A növények szerelmesei izgalmas napot tölthetnek ebben a virágzó paradicsomban, amely több mint 5000 növényfajnak ad otthont. A Prado Múzeummal szemben található madridi botanikus kert a világ minden tájáról származó növényvilág élő könyvtára. A növényvilág sokszínűsége lenyűgöző, az égig érő fenyőfáktól kezdve a virágok és gyógynövények ezrein át, sőt, még egy különleges bonsait bemutató részleg is található itt. Ezeket a kerteket eredetileg a tudományos ismeretek elkötelezettje, III. Károly király rendelte meg, hogy a természettudományoknak szentelt komplexumot hozzanak létre. A háromszintes teraszokat kifejezetten úgy tervezték, hogy a növényeket a XVIII. századi botanikus, Carolus Linnaeus által kidolgozott Linné-féle osztályozási rendszer érvényesüljön.

A királyi palota északi oldalán terül el a Sabatini-kert, mely a mértani pontossággal nyírt sövények, geometrikus labirintusok, medencék, ciprusfák, márványszobrok és szökőkutak neoklasszicista stílusú csodája. Ezeket a kerteket eredetileg a palota bővítéseként hozták létre, és csak I. Juan Carlos király nyitotta meg a nagyközönség előtt 1978-ban.

Ez a 100 hektáron elterülő zöld oázis szöges ellentétben áll a nem messze található forgalmas Moncloa pályaudvarral. A Parque del Oeste tökéletesen alkalmas hosszú, nyugodt sétákra a nyárfa ligetek, ginkgo fák és az El Abuelo, azaz A nagypapa becenevű ősi cédrusfa lombkoronája alatt. A déli végén található egy helyi gyöngyszem, a Ramón Ortiz rózsakert, mely minden évben otthont ad a rózsák nemzetközi versenyének. A Parque del Oeste legfontosabb műemléke a Templo de Debod, egy ókori egyiptomi templom, amelyet Ízisz istennőnek és Amun istennek szenteltek. Ezt a templomot az egyiptomi kormány ajándékozta Spanyolországnak a felső-egyiptomi templomok helyreállításában nyújtott segítségéért.