Kanadában, a Sziklás-hegységben található a világ harmadik legnagyobb kiterjedésű nemzeti parkja, amely négy különálló terület egyesítésével jött létre. Ezen a gleccserek által szabdalt vidéken már több mint tízezer éve élnek emberek, de mellettük hódok, jávorszarvasok, kőszáli kecskék, medvék, pumák és szirti sasok élnek zavartalanul. Az észak-amerikai földrész nyugati oldalán végighúzódó hegyvonulatok illetve a parkok az UNESCO Világörökség részét képezik. A Sziklás-hegység évente turisták millióit vonzza gyönyörű környezetével és kitűnő szórakozási lehetőségeivel. Méltán.

A négy park, illetve az ország leglátogatottabb, és egyben legrégebbi tagja a Banff Nemzeti Park. Vasúti alkalmazottak fedezték fel a Banff város közelében található termálforrásokat, ez a terület lett 1885-ben Kanada első védett vidéke, a Banff Nemzeti Park elődje. A 664 100 hektáros parkban - ami az idők alatt fokozatosan nőtt ekkorára- jelentős idegenfogalmi központ található, ám legfőbb vonzerejét a csodálatos vízesések és tavak adják. A Vermilion-tavakban talált régészeti leletek arról tanúskodnak, hogy az indiánok már több mint tízezer éve letelepedtek ezen a vidéken. Leszármazottaik, akik közül a legnépesebb csoport a navajóké, ma is itt élnek. Sajnálatos módon a világtörténelem katasztrófája is elért ide. A két világháború során nem éppen rendeltetésszerűen használták a parkot, különböző táborok működtek a területén. Az I. világháborúban a Castle-hegyi internálótáborban magyar, osztrák, német és ukrán emigránsok éltek, a II. világháború idején pedig egy börtöntábort tartottak fenn a park területén. A park mára a háborítatlan természeti környezet, csendes tavak, folyók és végtelen erdők birodalma. Korábban Sziklás Hegység Parknak hívták, a parkterület fokozatos növelését követően 1930-ban változtatták nevét Banffra. Alapításának legfőbb célja a Sulphur-hegységben lévő, mindössze 26 km²-en elterülő meleg ásványvízforrások védelme volt. Ez jócskán megváltozott. Jól jellemzi a park aktuális méreteit, hogy több mint 25 háromezres hegycsúcsa van.

A névadó város, Banff ma az ország legkedveltebb nyári és téli üdülőhelye. A város olyannak tűnik akár egy világváros – elegáns éttermekkel, ajándékboltokkal és éjszakai szórakozóhelyekkel –, de amint pár lépést teszünk bármelyik irányba, máris a vad természet kellős közepén találjuk magunkat. A falut kisebb-nagyobb tavak övezik hegyi csapások hálózatával. A legnagyobb a csodaszép Minnewanka-tó, amely télen teljesen befagy, így átjárható. A közelben két síközpont is található, Torquay és Sunshine. Az utóbbi a nagyobbik, télen síelők, nyáron túrázók árasztják el a 2 kilométer magasságban fekvő pályákat, illetve virágos réteket.

A parkban állatfajok százai élnek. A terület madárvilága viszonylag szegényes, de az Egyesült Államok címerállatának választott fehérfejű rétisassal azért még itt is találkozhatunk. A hegyek sziklái közt fészkel a ritka szirti sas és a vándorsólyom. A Banff Nemzeti Park egy kicsi, elkerített szeglete rejti a bölényeket, ám csupán néhány tíz egyedet számláló populáció él itt. A park két legnépszerűbb túraútvonala a rövidebb Bow-völgy, és a sokkal hosszabb Icefields. Bármelyiket választjuk is, elképesztő élményekben lehet részünk: tavak, vízesések, kilátóhelyek, folyók, erdők, kis ösvények, kanyonok és gleccserek jönnek majd velünk szemben. Az Icefields parkway, a híres jégmezők útvonala, amelynek tengerszint feletti magassága 1500 és 2100 méter között váltakozik. Banff felett, a folyó túloldalán, a Sulphur-hegy libegője mellett található a forró vizű fürdő, kitűnő kikapcsolódás egy kiadós túra után.

Míg a Banff a legrégibb, addig a Jasper a legnagyobb nemzeti park a maga 1 087 080 hektárjával. Nevét a Jasper-házról, egy régi prémvadász állomásról kapta. A két rekorder között pedig a Sziklás-hegység legnagyobb kiterjedésű jégmezeje, a 32 500 hektáros Columbia Jégmező terül el. Ez nem más, mint a Kanadát 10 000 éve beborító jégpajzs egyik maradványa. A 3000 méter feletti magasságban lévő hatalmas mennyiségű jégnek négy gleccseren keresztül van lefolyása. A legnagyobb jégvastagságot 750 méteresre becsülik, olvadék vizei eljutnak az Atlanti- és a Csendes-óceánba, valamint a Jeges-tengerbe, ezért gyakran nevezik a Folyók anyjának. A Banff és Jasper Nemzeti Parkot összekötő, korábban említett Icefield Parkway 230 km-es hosszúságban szeli át a vad kanadai tájat, olyan sehol máshol nem látható természeti kincseket érintve, amelyek életre szóló élményt jelentenek . A Jasper területén is hatalmas gleccserek találhatók, jellemzői a magas hegyek, mély völgyek, meredek szirtek és jégkorszaki tavak. Az itt lévő Medicine-tó különlegessége, hogy nyáron teljesen kiszárad; ez a jelenség a földalatti természetes barlangrendszereknek köszönhető. A Banffal határos területen található a 6,5 km hosszú Athabasca-gleccser, amely az Athabasca folyót táplálja. Az Ice Explorer-rel a gleccser jégtömbjeit közvetlen közelről csodálhatjuk meg, lenyűgöző látványban lesz részünk! A havasi kecskék mellett pumák, grizzlyk és farkasok élnek itt (amíg az orvvadászok és a figyelmetlen gázoló autósok miatt nem kerülnek a kihalás szélére). A kirándulók legtöbbször szarvasokat, prérifarkasokat és sasokat láthatnak a gleccserek és kanyonok mentén haladva.

A Jasper gyönyörű természetvédelmi területén található a Glacier Skywalk nevű üvegkilátó, mely 30 méterre lóg ki egy 300 méter mély völgy fölött. A turistalátványosság a Sunwapta-völgy fölött lebeg, ahonnan csodás kilátás tárul a Sziklás-hegységre. A Glacier Skywalk, és a kiépített látogatóközpont elektromos rendszereit napelemek működtetik. A kilátóhoz ingyenesen igénybe vehető sikló viszi fel a látogatókat a Columbia jégmezőtől.
 

Érdemes megállni a Tangle-patak parkolóban is, ahol közvetlenül az út felett a Tangle-vízesés látszik. Télen teljesen be van fagyva, a világoskék jégfal így is látványos. Az egész környék mesebeli tavakkal és nagyon szép hegyi ösvényekkel, valamint gazdag vadállománnyal büszkélkedik. A közelben fekszik a Piramis-tó, Jaspertől alig 15 kilométerre pedig a Maligne folyó körül húzódik a Maligne-kanyon. Télen az alja jeges sétánnyá változik. Idegenvezetővel, de egyedül is be lehet merészkedni, lehet sétálni a befagyott folyón a magas sziklás falak és az óriási jégvízesések alatt. Mesés világban találjuk magunkat.

A sorban még egy közeli nemzeti park meglátogatását ajánljuk. A Wells Gray nemzeti parkban különös sziklaformák, kristálytiszta gleccsertavak fogadják a kirándulókat. A hihetetlenül szép tájak mellett vízesésekben gyönyörködhetünk, kenuval, biciklivel és gyalog fedezhetjük fel a kanyonokat és a kilátópontokról magasból csodálhatjuk meg e természeti paradicsomot.

A Sziklás-hegység hatalmas erdeiben és félelmetes sziklái annyi csodával rendelkeznek, mint egyetlen más vidék sem. Köszönhetően az irdatlan méreteknek, a természeti látványosságok rendkívül széles skálájával találkozhatunk itt. Minden évszakban más arcát mutatja, egész évben érdemes ellátogatni e szikár, szépséges tájra.