Emberek országa-ahogy az őslakos inuitok hívják országukat. De nevezik „sarki sivatag”-nak is, eső itt sosem esik. A Föld legnagyobb szigete földrajzilag Észak-Amerikához, politikailag Dániához, ebből adódóan Európához tartozik. A hivatalos fizetőeszköz a dán korona. A grönlandiak európai állampolgároknak minősülnek, azonban az európai választásokon nincs szavazati joguk. A grönlandi és a dán kormány megállapodást kötött, mely szerint népként ismerik el a grönlandiakat, megkapják az ellenőrzést az ásványkincsek fölött, és nyelvüket hivatalos nyelvként ismerik el. A nagyfokú autonómiát élvező sziget 85 százalékát még ma is helyenként három kilométer vastag jégpáncél borítja. Itt végeláthatatlan jégmezőket, merész fjordokat, méltóságos jéghegyeket, érintetlen természetet, fókát, pézsmatulkot, rénszarvast, bálnát láthatunk. Az egész szigeten mindössze 57 000 ember él, a partoktól néhány kilométerre már teljesen érintetlen a természet, és az emberi jelenlétnek semmi nyoma. A kisebb településeken az utcáknak nincs nevük sem, az épületeket többnyire az építési idejük szerint számozzák. Nem hinnénk, hogy nehézséget okozna a postásnak ez a rendszer. Május 25. és július 25. között a nap nem megy le, a nyári napéjforduló (június 21.) nemzeti ünnep. Ha van tökéletes hely az északi fény megfigyelésére, akkor az minden kétséget kizáróan Grönland, itt egész évben megfigyelhető a jelenség. És mivel itt rendkívül alacsony a fényszennyezés, egészen elképesztő színekben csodálhatjuk meg az aurora borealist.

Az Ír-tengeren fekvő sziget, a Brit-szigetek földrajzi középpontja. Nem része az Egyesült Királyságnak, viszont a brit koronafüggőségek közé tartozik. Az Európai Unió területének nem része, de vámterületének igen. Saját helyi parlamentje, az ezeréves Tynwald (a világ egyik legrégebbi, folyamatosan működő országgyűlése) belügyekben teljes önállósággal van felruházva. Demokratikus hagyományaikra méltán lehetnek büszkék, itt a világon elsőként, már 1881-ben választójogot kaptak a nők. 2006-ban pedig a szavazati jog korhatárát vitték le 16 évre. Nem is rossz egy olyan országtól, ami nem is létezik! A Man-sziget egyszerűen varázslatos: elbűvölő utazás a múltba, amely valahogy mégis modernnek érződik. A szigeten számos kőtemplom, kastély, vár és csodálatosan faragott kelta kereszt található, amelyek változatos állapotban maradtak az utókorra. A Heritage Railway gőzmozdonyos nosztalgiavonata csodás módja a lenyűgöző vidék megismerésének. Ne hagyja ki a viktoriánus Laxey Wheela vagy a Curraghs vadasparkot – szórakoztató lehetőséget nyújtanak, hogy személyesen is megismerkedhessen a sziget legelragadóbb őslakosai közül néhánnyal.

Tibet valaha független volt, több különböző királyságra osztva, egy része pedig ideiglenesen Kínához tartozott. Napjainkban a terület zöme a Kínai Népköztársaság része Tibeti Autonóm Terület néven. Jelenleg a Kína és a Központi Tibeti Adminisztráció továbbra sem ért egyet abban, hogy amikor Tibet Kína részévé vált, vajon a terület bekebelezése mennyire törvényes a nemzetközi jog szerint. Mivel az, hogy mi minősül tibeti területnek, jelenleg komoly vita tárgya, ezért sem a méretét, sem a népességét nem könnyű meghatározni, ugyanis a különféle szervezetek másként definiálják a tibeti régió területeit. Tibetben található a világ néhány legmagasabb csúcsa, amelyből pár a legmagasabb tíz között szerepel. A Csomolungma a Nepállal közös határon emelkedik, és 8848 méteres magasságával a világ legmagasabb hegycsúcsa. Tibet, a „tiltott ország” évszázadokon át vonzotta a legelszántabb utazókat és felfedezőket. Lhasa Tibet vallási, kulturális és gazdasági központja, tőle nyugatra található a Vörös-domb, rajta a Tibet szimbólumának számító Potala palota, amely 1959-ig a Dalai Láma téli rezidenciájaként funkcionált.

A Murrawarri Köztársaságot 2013-ban alapítottak a helyi őslakosok. Március végén a törzs levelet írt II. Erzsébet brit uralkodónak, és felkérték, hogy bizonyítsa a területhez való jogát. A XVIII. századi törvények alapján ugyanis három módon szerezhette meg a földet. Háborúval, egyezménnyel, illetve a terra nullius doktrina alapján. Ezek közül egyik sem áll fenn, bár ezt másként gondolja a két fél. A britek szerint senki földje volt, ám az őslakosok szerint évezredek óta itt laknak. Maga az ausztrál kormány 1992-ben el is törölte törvényhozásából a terra nullis elvét és nagyot lépett előre az őslakosok jogainak elismerésében. A murrawarrik 21 napot adtak II. Erzsébetnek a válaszra, ami persze azóta sem érkezett meg, amit ők függetlenségük megerősítésének tekintenek. A Queensland és Új-Dél-Wales határán fekvő szuverén állam nézetei szerint ők nem kikiáltották a függetlenségüket, hanem épp az a lényeg, hogy ők mindig is azok voltak. Az államnak 3500 lakosa van 82 000 km2-en, a Mitchell Highway átszeli azt. A Culgoa Nemzeti Park ebben a zónában található, sok ökoturista keresi fel a coolabah fák miatt. Talán éppen Ön lesz a következő.

A 100 ezer fős Lakota Köztársaság nem máshol fekszik, mint az Egyesült Államokban, a Sziklás-hegységtől keletre, és tulajdonképpen a sziú indiánok kísérlete egy saját állam (és ezzel együtt a függetlenség) megteremtésére. A történet még a 18. században kezdődött, aztán 1868-ban ért el addig, hogy az akkori amerikai kormányzat ígéretet tett a sziúknak az önálló közigazgatásra. Néhány évvel később azonban aranyat találtak ezen a területen, így az amerikai kormány hamar megfeledkezett korábbi elkötelezettségéről. Az igazi fordulat 1998-ban következett be, amikor a Legfelsőbb Bíróság 600 millió dolláros kártérítést ítélt meg a sziúknak az ellenük elkövetett cselekmények miatt és a Black Hills-i földekért. Az indiánok azonban nem fogadták el a pénzt, mondván, az olyan lenne, mintha ezzel beismernék, hogy ha utólag megfizetik, akkor nem gond a bűncselekmények elkövetése. És egyébként is ez a terület szent és nem eladó. Ehelyett 2007-ben delegációt küldtek Washingtonba, hogy hivatalosan is bejelentsék elszakadásukat az Egyesült Államoktól – a jogi csata azóta is zajlik, külső szemlélő számára nem nagyon kétséges végeredménnyel, de majd meglátjuk. Ezen a vidéken található a Rushmore-hegy, a nemzeti emlékhely. A hegy oldalába négy nagy amerikai elnök arcmását vésték: George Washington,Thomas Jefferson, Abraham Lincoln és a Theodore Roosevelt tekint vissza a hegyoldalról. A Lakota Köztársaság egyébként az Észak- és Dél-Dakota, a Nebraska, a Wyoming és a Montana államok területén található rezervátumokon terülne el, és a tervek szerint saját útlevelet, jogosítványt adnának ki és nem szednének adót.

Kevés olyan ország van, aminek exklávéja és enklávéja is van egyszerre. Márpedig Dániával ez a helyzet. Christiania Koppenhága belvárosában egy enklávé, amit még 1971-ben „alapított” pár önkényes lakásfoglaló, és ugyanazon év szeptemberében kikiáltották függetlenségüket.

Christianiában közvetlen demokrácia érvényesül, ahol minden lakosnak szavazati joga van minden egyes fontosabb kérdésben. A dán kormány stratégiája is egyszerű: behunyta a szemét és nem foglalkozik például azzal, hogy Christiania lakói lelkesen megszavazták a marihuána legalizálását (ami Dániában törvényellenes). Közel ezer állandó és sok ideiglenes lakosa van, 84 hektáron terül el a főváros Christianshavn kerületében. A dán hatóságok Christianiát kommunaként kezelik. A területnek egyedülálló státusza van, amelyet külön törvény szabályoz. Az ott élők között sok a szociális támogatást igénylő, a hontalan és a munkanélküli. Christianiában népszerű a meditáció, a jóga, és sok kézműves vállalkozás is működik ott: kovácsok, fafaragók, bicikliszerelők, pékek, galériák, boltok, bazárok, mozi, éttermek, kávézó, jazz- és bluesklubok. Van saját színtársulatuk is, a Solvognen group, performanszokat és happeningeket tartanak szerte Dániában és Svédországban.

Sok dán úgy tekinti Chistianiára, mint egy sikeres társadalmi kísérletre, noha a terület jogi státusza állandó viták tárgya. Egyes kormányok megpróbálták felszámolni a közösséget, de eddig minden erőfeszítés kudarcba fulladt, mert a közvélemény támogatja fennmaradását. Christiania az egyik legnagyobb turisztikai attrakció Koppenhágában, és külföldön is jól ismert a haladónak tartott és felszabadult dán életmód.

Az afrikai kontinens földrajza finoman szólva is dinamikusan változik, egyes területein akkor a zavar, hogy jóformán nem is lehet tudni, mikor ki van uralmon és hol húzódnak a határok. Szomáliföld de facto állam a Szomáli-félszigeten, Szomália elismert területén. Brit Szomáliföld 1960. június 26-án vált függetlenné, majd öt nappal később az olasz terület is, és a két országrész egyesülésével kikiáltották a Szomáliai Köztársaságot. Szomáliföldet mind a mai napig egy ország sem ismerte el diplomáciailag, a nemzetközi közösség továbbra is Szomália részének tekinti. Hivatalos elismerés hiányában, Szomáliföld diplomáciai képviseletek helyett "érdekképviseleti irodákat" tart fenn külföldön. Jelenleg 5 országban működik ilyen szomáliföldi képviselt: Dzsibuti, Egyesült Királyság, Etiópia, Olaszország, USA. Ezen kívül saját zászlaja, valutája, parlamentje, sőt biometrikus útlevele is van. Legfőbb nevezetessége pedig a Laas Gaal barlang-, és sziklakomplexum, ahol az afrikai kontinens legrégebbi festményei láthatók. Az őskori barlangfestmények 5-11000 évesek lehetnek. Ünnepi köntösben lévő embereket ábrázolnak, akiket háziasított kutyák és egy zsiráf kísér. A falfestmények tökéletes állapotban maradtak fenn, tisztán megőrizve körvonalaikat és élénk színüket.

Barotseföld hagyományosan egy nomád királyság. Minden évben, ahogy a Zambézi áradni kezd az embereknek is magasabban fekvő területekre kell költözniük. A királyság története ismert lehet a gyarmatosításkori Afrika ismerőinek, ez volt az a régió, amely a Zambézitől északra fekvő területek közül elsőként lépett koncessziós és társulási szerződésre Cecil Rhodes Brit-Dél-afrikai Vállalatával és így vált 1900-ban Észak-Nyugat Rodézia részévé, mígnem 1964-ben vált Zambia része lett, viszonylag nagy önállósággal. 2013-ban kikiáltották Barotseföld függetlenségét és az ország csatlakozott a Képviselet Nélküli Népek és Nemzetek Egyesületéhez. Ennek a szervezetnek volt korábban tagja Észtország, Grúzia, Örményország, Lettország is, akik később az ENSZ által elismert állammá váltak. Valószínűleg ebben reménykedik Barotseföld is. A Liuwa-síkságról ered az Istenek folyója, a Zambézi. Nehezen hozzáférhető vidék, így mindmáig szinte érintetlen maradt, így minden évben az esős időszakban elönti az áradás. A Liuwa síkság Nemzeti Parkban Önök is tanúi lehetnek a nem mindennapi drámának, amikor a prédaállatok és ragadozóik hatalmas tömegekben gyűlnek össze egy helyen és megkezdődik az állatok vonulása. Mindezt turisták tömege nélkül élvezhetik az ide látogatók.