Aki járt már Sevillában, azt minden bizonnyal rabul ejtette a város és csak szuperlatívuszokban tud beszélni róla. Árnyas, buja kertek, mór építészet, vagy a közeli, hosszan elnyúló gyönyörű tengerpart látványa. A számokat tekintve Sevilla Spanyolország negyedik legnagyobb városa. Vakító fehér apró házak, mór épületek és flamenco – itt megtaláljuk mindezt, továbbá történelmi és kulturális emlékek, hamisítatlan mediterrán hangulat, s féktelen szórakozás vár ránk. Sevilla magán viseli a tartomány hangulatának minden jellemvonását. Mondják, Sevillában több barokk templom esik egy négyzet kilométerre, mint bárhol máshol a világon.

A Santa Cruz negyed elbűvölő látványt nyújt hófehér házakkal szegélyezett keskeny utcáival és napsütötte, narancsligetes tereivel. A 16. és 17. század előtt zsidónegyed volt, ekkor azonban a nemesek udvarházakat építettek a kerületben. A házak ablakait kovácsoltvas rácsok díszítik, belül buja zöldnövényekkel teli udvarokat, árnyas patiókat találunk.

A nagyon kedves, szűk utcácskák a kezdetektől elbűvölik az utazót; mindig csak az utolsó pillanatban derül ki, hogy a sarkon túl milyen meglepetést tartogat még az épp felfedezett utca. Sevillában egyedülállóak a mór és zsidó kultúra csodálatos emlékei. A Spanyolország fölötti, több mint 700 éven át tartó mór uralom nyomait ma is megtaláljuk, ezen időszak alatt az iszlám határozta meg az ország életét. A turista még ma is álmélkodva csodálja az arab művészet impozáns műremekeit. Az akkoriban virágkorát élő arab művészet és tudomány spanyol földön egyesült a zsidó kultúra ősi szellemével és bölcsességével; zsinagóga, mecset és katolikus templom évszázadokon át megvolt egymás mellett, több-kevesebb békével, mindenekelőtt azonban kölcsönös toleranciával.