A belvárosban ugyan korlátozott az autóforgalom, de a Ljubljanica folyó partján – amely a városközponton keresztül folyik – könnyen lehet kerékpározni és sétálni. Egy nemzetközi felmérés szerint Ljubljana a 14. leginkább biciklibarát város a világon. A városi kerékpározás népszerűsége rohamosan növekszik, ami nem csoda, hiszen ingyenes kerékpármegosztó hálózat működik.

A város gazdag méhészeti hagyományai csak megerősítik a természettel való harmonikus kapcsolatot, a környéken 4500 méhcsalád található. Szlovéniában a méhészet életforma, a 2 millió fő lakosú kis európai országban minden 200 emberből 1 méhész. Ez négyszer annyi, mint az Európai Unió egészében. Ez a hagyomány állítólag az első őskori települések óta folytatódik, és a területen termelt méz nagyon jó minőségű. Ljubljana városa is gondoskodik a méhekről azzal, hogy olyan évelő növényeket ültet, melyek között sok beporzó-barát növényt találunk. Érdekesség, hogy a város legrégebbi ajtófeliratán, a Čop utcai Városi Takarékpénztár - Mestna hranilnica - ajtaján egy méh és egy méhfészek látható. A méz számos szlovén ételben szerepel, és sok helyi lakos használ különböző méhészeti termékeket betegségek és krónikus sérülések kezelésére. A méhek maguk is nélkülözhetetlenek az emberek életében, alapvető szerepet játszanak ökoszisztémáink egyensúlyában globálisan. Ha eltűnnének - szól egy Albert Einsteinnek tulajdonított idézet - az embernek csak négy éve lenne hátra az életéből.

A város nemcsak környezetbarát, hanem magas életminőséget is kínál mind a lakosok, mind a látogatók számára. Ösztönzik a helyben termelt élelmiszerek használatát a szállodákban és éttermekben, a "helyi termelőtől az asztalra" elvnek megfelelően. Ljubjana azonban nemcsak élvezetes, gyönyörű és fenntartható, hanem az egyik legbiztonságosabb és legtisztább is a világon, tele kedves és vendégszerető emberekkel.

Jože Plečnik, a neves építész ebben a városban született és ő az, aki áttervezte a várost, hogy fenntarthatóbbá tegye. Elképzelése az volt, hogy tiszteletben tartsa a természeti környezetet, miközben lehetővé teszi az emberek számára a fenntartható közlekedést a városban. Fő öröksége a híres Hármas híd, amely 1932-ben épült az eredeti központi híd kiegészítéseként. Plečnik két szomszédos hidat épített hozzá, hogy a gyalogosok át tudjanak sétálni a városközponton. Az ő elképzelései alapján épültek sétányok a folyópartok mentén, és gesztenyefa-sorokat ültettek a város Gradaščica csatornája mentén, hogy a lakosok és a látogatók számára egyaránt szép és egészséges sétálóhelyet teremtsenek. Plečniknek nagy szerepe volt Ljubjana két legnagyobb parkjának, a Tivoli parknak és a központi Kongresni téren lévő parknak a létrehozásában és megőrzésében is.