Miért éppen egy világkiállítás? Érdekességek az Expók történetéből!

Legyen Ön is a történelem része! A világkiállítás egy nagy, nemzetközi kiállítás, amelynek célja a jövőformáló innovációk, a nemzetek által elért eredmények bemutatása, és a kulturális csere támogatása. Világkiállításokon láthatta a nagyközönség először például az Eiffel-tornyot, a seattle-i Space Needle tornyot, az írógépet, a televíziót, sőt, még a Heinz Ketchup-öt is, hogy csak néhány példát említsünk a nevezetes épületek és találmányok közül.
Eddig 33 város adott otthont már világkiállításnak, Londontól Oszakáig, és most végre Dubaira került a sor.

Minden világkiállítások őse Franciaországból származik: a XVIII. században kezdetben a párizsi Szalonban rendeztek jeles művészeti tárlatokat, majd 1844-ben megrendezték a Francia Ipari Kiállítást, mely például szolgált megannyi országnak hasonló kiállítások szervezésére. Az első hivatalos világkiállítás 1851-ben nyitotta meg kapuit a londoni Hyde Park e célra épített Kristálypalotájában Albert herceg, Viktória királynő férjének ötleteként és azt a célt szolgálta, hogy bemutassa a világ fejlődését előmozdító találmányokat, termékeket, alkotásokat. A 28 megjelent ország résztvevőire több mint 6 millió látogató volt kíváncsi. A Habsburg Birodalom 32 magyar tartományi kiállítója között volt Fischer Mór herendi porcelán manufaktúrája is, melynek lepkés-virágos mintájú étkészlete olyan nagy sikert aratott, hogy még Viktória királynő is rendelt belőle. A Viktória-minta azóta is a legnépszerűbb herendi motívum, a porcelángyár pedig – nagyban az első, londoni világkiállításnak köszönhetően – világszerte ismertté és elismertté vált.
Az országpavilonok 1855-től vannak jelen a világkiállításokon, ezzel az innovatív építészet értékeit új szintre emelve. Magyarország először 1900-ban, a párizsi világkiállításon jelent meg önálló pavilonnal, majd az ezt követő olasz világkiállításokon sorra aratott sikert csodaszép szecessziós épületeivel.

A világkiállításra épült pavilonok közül bár sok lebontásra került, vannak olyan maradandó és jeles épületek, melyek azóta országaik ikonikus épületeivé váltak. Ilyen a párizsi Eiffel-torony, melynek terve heves vitákat váltott ki és neves művészek tiltakoztak megépítése ellen. Az „öreg hölgy” bemutatkozása az 1889-es párizsi világkiállításon végül elsöprő sikert aratott formabontó acélszerkezetével és azóta is töretlen népszerűségnek örvend.
A kilenc, egyenként 18 méter átmérőjű fémgömbből és az azokat összekötő 16 hatalmas csőből álló brüsszeli Atomium a vas tércentrált göbös térrácsának 165 milliárdszoros nagyítása, mely az 1958-as brüsszeli Expón nyűgözte le a látogatókat és azóta is a város egyik kiemelkedő látnivalója.
De vannak olyan világkiállítási területek is, melyek új városrészként folytatták életüket városaikba integrálódva. Ilyen a lisszaboni Expo 98’ helyszíne is, mely múzeumaival, szállodáival, éttermeivel és óceanárumával a Nemzetek Parkjaként a portugál főváros üdítő, modern és kedvelt városrésze.